// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ötmillióra emelték a Charlie Hebdo példányszámát

// HIRDETÉS

A címlapra pedig ismét Mohamed próféta került, aki 'Je suis Charlie' feliratú táblát tart a kezében.

A francia szatirikus lapnak ez az első lapszáma, amely kijött a nyomdából a szerkesztőség elleni, 12 ember életét követelő múlt heti terrortámadás óta. A számot – a hatalmas érdeklődés miatt – eleve hárommilliósra tervezték, ám a lapot néhány perc alatt elkapkodták az újságosbódék előtt már a szerdai nyitás előtt hosszú sorokban várakozó emberek.

Ezért a kiadó reggel bejelentette: az óriási keresletre való tekintettel a tervezett 3 millióról 5 millióra emelik a példányszámot. A Charlie Hebdo átlagosan 30 ezer példányban szokott elfogyni.

A párizsi Gare de l'Est pályaudvaron nyitott először az újságos, reggel 6 órakor, s fél 7-kor már nem lehetett a lapot kapni. Volt, aki 5-10 példányt vásárolt, a bolt pedig csak 125-öt kapott.

 

A csalódott vásárlók többsége ezért megvette a Le Canard Enchainé nevű újságot, Franciaország másik és legnagyobb szatirikus hetilapját, amelynek címlapján a Charlie Hebdo meggyilkolt újságíróival való szolidaritásként a következő mondat olvasható: „Gyerünk, srácok, ne hagyjátok magatokat lemészárolni”. A Libération és a Les InRockuptibles című lapok is nagy számban fogytak, ők Mohamed-karikatúrával a címlapjukon jelentek meg szerdán.

 

A francia rádiók és televíziók tudósításai szerint a bódék előtt hajnalban várakozó emberek többsége nem feküdt le éjszaka, nehogy lemaradjon a történelmi lapszámról. Franciaországban még soha nem jelent meg újság ekkora példányszámban. Sokan már kedden megrendelték a lapot az újságárusoknál, de ez sem jelentetett biztosítékot arra, hogy szerdán jut nekik a Charlie Hebdóból.

 

A hetilap címlapját már hétfőn késő este bemutatta internetes oldalán a Libération, amelynek szerkesztőségében kaptak helyet a Charlie Hebdo munkatársai a múlt heti véres merénylet után. A címoldalon a könnyező Mohamed prófétát ábrázolták, feje fölött ezzel a szöveggel: Tout est pardonné (Minden meg van bocsátva). Mohamed a kezében egy táblát tart, amelyen az utóbbi napokban a szolidaritás jeleként elhíresült Je sius Charlie (Charlie vagyok) felirat olvasható.

 

A lapban egyébként a megölt karikaturisták utolsó rajzai is láthatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS