Az államfő szerint csak ne jelentgessen rólunk az Európai Bizottság

Klaus Johannis államfő szerint eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság beszüntesse Románia esetében azokat a rendszeres országjelentéseket, amelyeket Brüsszel az igazságszolgáltatás működéséről, a jogállamiság érvényesüléséről tesz közzé.

Az elnök kedden, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tisztújító értekezletén úgy vélekedett: Románia teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket 2007-es uniós csatlakozásakor vállalt az igazságszolgáltatás reformja terén.

A sajtó szerint az államfő kezdeményezése azzal áll összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, és „pozitív" igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását.

Az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmust (CVM) keretében 2007 óta rendszeresen országjelentéseket tesz közzé a román igazságszolgáltatás működéséről. Tavalyi jelentésben az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása.

Johannis arra bíztatta a bírókat és ügyészeket, ne hagyják megfélemlíteni magukat, álljanak ellen a politikai befolyásolásnak, mert „nincs más esélye" az országnak, mint a jogállamiság megerősítése és a független igazságszolgáltatás. Hozzátette: a bírók és ügyészek nemcsak az államfő alkotmányos támogatására számíthatnak, hanem a novemberi voksoláson részt vevő választópolgárok millióira. Johannis arra utalt, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmezőjeként kérte és kapta meg a választók támogatását.

Az új államfő szerint fontolóra kell venni, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a legfőbb ügyész is tagja legyen és hogy a - bírók és ügyészek szakmai testületeként működő - CSM, illetve a legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség törvénykezdeményezési jogot kapjon.

Johannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, de nem áll a többiek felett, és az alkotmány által megszabott módon kell működnie „egy laikus, nem pedig klerikális, és egy civil, nem pedig katonai állam" keretében.

Egykori választási ellenfele, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő úgy vélekedett, „korrektek" Johannisnak az igazságszolgáltatással kapcsolatos javaslatai, és támogatásáról biztosította az elnököt megvalósításukban.