// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Menyőben zárult a forradalmi emlékév

// HIRDETÉS

A nemrég átvett Duna-díjjal járó egymillió forintot Tőkés László Menyő ötszáz éves református templomának restaurálására ajánlotta fel.

Nem véletlenül zárult Menyőben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett emlékhét: huszonöt évvel ezelőtt Temesvárról ebbe a szilágysági faluba „száműzte” a kommunista rendszer ellen tiltakozó Tőkés Lászlót a hatalmat kiszolgáló Papp László váradi püspök.

A vasárnapi zarándoklaton Tőkés László hirdetett igét a helyi református templomban, ahol 89-ben két hónapig szolgált. A volt püspök, jelenlegi EP-képviselő sajtóirodája által kiadott közlemény szerint történelmi ívű prédikációjában az igehirdető arra emlékeztetett, hogy negyedszázad alatt sok hordalék rakódott rá az akkori hősies időkre, ma már minden illetékesnek és illetéktelennek van egy „forradalmi forgatókönyve” Temesvárról és az 1989-es Romániáról. Az akkor tényállást és folyamatokat csakis az ige mértéke alatt kell néznünk – figyelmeztetett a lelkipásztor.

Paniti-Teleky Zoltán, Menyő református lelkésze az 500 éves műemlék templomról és a 400 éves ácsolt haranglábról beszélt, amelyek megmentése és megóvása már megindult, de a teljes felújításhoz és állagmegőrzéshez sok pénzre lenne szükség, a kis létszámú, nehezen boldoguló gyülekezet erejéből nem futja. A közlemény szerint ezt hallván Tőkés László a nemrég megkapott Duna-díjjal járó egymillió forintot felajánlotta a templom restaurálására.

A menyői gyülekezet rövid verses-dalos műsorát követően a falu kultúrházában folytatódott az emlékünnepség, ahol a Temesvárról Európába vándortárlat több pannóját is felállították. Ezt Tőkés Máté szervező mutatta be az alkalmi köszöntések után. Felolvasták Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a menyőiekhez és volt lelkészükhöz intézett jubileumi üzenetét, és idéztek Wetzel Tamás nemzetpolitikai államtitkár-helyettes leveléből is. Szemelvények hangzottak el Bálint Tibornak és Szilágyi Istvánnak a rendszerváltáskor keletkezett írásaiból, előbbit özvegye, Kovács Júlia képviselte, utóbbi személyesen is jelen volt. Molnár Kálmán itt is bemutatta frissen megjelent könyvét, amely Szilágysági szabadító karácsony. Tövisháti emlékezések 1989-2014 címen egy bővített kiadása a korábbi kettőnek.

A menyői zarándoklat szeretetvendégséggel ért véget, mely alatt többen is szót kaptak, köztük az 1989. decemberi események részvevői és tanúi, illetve az azóta eltelt évek közéleti szereplői.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS