Erdély Anno: jövőre is naptárban nézhetjük városaink régi képeslapjait

Újrafotózott régi képeslapok szerepelnek a Százszorkép Kiadó új erdélyi falinaptárában. A dokumentumértékű kiadványba a régi felvételeket Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895-1944 album szerzője válogatta több ezer antik levelezőlap közül.
A szerkesztéskor kihívás volt olyan száz évesnél is régebbi lapokat válogatni az újra fotózáshoz, hogy végül a régi és az új felvételből összeállt montázs megállja a helyét egy művészi igényű falinaptárban - közölte a Százszorkép Kiadó az MTI-vel.

A kiadványban egy oldalon köszön vissza a száz évvel ezelőtti és a mai Nagyvárad, Marosludas, Nagyszalonta, Kiskapus, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben vagy Marosvásárhely, valamint Nagybaromlak, Szentágota és Lesses erődtemploma, a Gyilkos-tó környéke. A kiadvány borítóján Nagyvárad főtere, az egykori Szent László tér szerepel, amelynek tervbe vett átépítése heves vitákat szül ma is szakmai, civil és politikai téren egyaránt.

A montázsokat magyar és idegen nyelvű leíró szövegek kísérik, akárcsak a kiadvány párjában, a 2015-ös Nagy Magyarország Anno naptárban szereplő régi képeket - olvasható a tájékoztatóban.

Torockó és környéke régi képeslapokon címmel megjelent az első olyan kötet is, amely a népművészetéről és épített örökségéről híres erdélyi falu 1945 előtti képi történetét dolgozza fel. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves képeslap is.

A Balázs D. Attila által írt és szerkesztett könyv az eddig felkutatott legrégebbi képes levelezőlapokat mutatja be a térségből a szerző magángyűjteménye, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjtése segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak száz éves útikönyvekből, szinte elfeledett történelmi munkákból.