// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Erdély Anno: jövőre is naptárban nézhetjük városaink régi képeslapjait

// HIRDETÉS

Az új naptárban montázsok mutatják be a települések régi és mai arculatát.

Újrafotózott régi képeslapok szerepelnek a Százszorkép Kiadó új erdélyi falinaptárában. A dokumentumértékű kiadványba a régi felvételeket Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895-1944 album szerzője válogatta több ezer antik levelezőlap közül.
A szerkesztéskor kihívás volt olyan száz évesnél is régebbi lapokat válogatni az újra fotózáshoz, hogy végül a régi és az új felvételből összeállt montázs megállja a helyét egy művészi igényű falinaptárban - közölte a Százszorkép Kiadó az MTI-vel.

A kiadványban egy oldalon köszön vissza a száz évvel ezelőtti és a mai Nagyvárad, Marosludas, Nagyszalonta, Kiskapus, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben vagy Marosvásárhely, valamint Nagybaromlak, Szentágota és Lesses erődtemploma, a Gyilkos-tó környéke. A kiadvány borítóján Nagyvárad főtere, az egykori Szent László tér szerepel, amelynek tervbe vett átépítése heves vitákat szül ma is szakmai, civil és politikai téren egyaránt.

A montázsokat magyar és idegen nyelvű leíró szövegek kísérik, akárcsak a kiadvány párjában, a 2015-ös Nagy Magyarország Anno naptárban szereplő régi képeket - olvasható a tájékoztatóban.

Torockó és környéke régi képeslapokon címmel megjelent az első olyan kötet is, amely a népművészetéről és épített örökségéről híres erdélyi falu 1945 előtti képi történetét dolgozza fel. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves képeslap is.

A Balázs D. Attila által írt és szerkesztett könyv az eddig felkutatott legrégebbi képes levelezőlapokat mutatja be a térségből a szerző magángyűjteménye, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjtése segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak száz éves útikönyvekből, szinte elfeledett történelmi munkákból.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS