// 2026. október 31., szombat // Farkas

Jobban szeretik a magyarok Johannist, mint Kelement

// HIRDETÉS

Derült ki egy felmérésből. Ennek fényében vonult ellenzékbe az RMDSZ. És jöhet az újratervezés.

Tizenkét százalékkal haladta meg Klaus Johannis bizalmi indexe a Kelemen Hunorét novemberben az erdélyi magyarok körében – állapítja meg az RMDSZ megrendelésére készült, a Krónika birtokába került közvélemény-kutatás. Most

először fordul elő az elmúlt huszonöt évben, hogy a magyar közösség jobban megbízik egy román politikusban, mint egy magyarban.

A kolozsvári szociológusok által készített telefonos felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok körében harminc százalékkal zuhant az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a támogatottsága. „Változik a világ körülöttünk és a változás minket sem kerül el, bennünket sem kímél. Nem tehetünk úgy, mint aki a vonatban ülve azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte" – jelentette ki Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a kormányból való távozásról határozó szombati ülésén.

Helyzetértékelő beszédében a szövetségi elnök többször is utalt annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeire, amelyeket az alakulat figyelembe vett az ellenzékbe vonulásról szóló döntés meghozatala előtt. Nos, az eddig nem nyilvános felmérés valóban

igazolja az RMDSZ vezetőinek aggodalmát, többek között kiderül ugyanis, hogy az erdélyi magyarok opciója sok tekintetben eltér a szövetség álláspontjától.

Az RMDSZ az államfőválasztás második fordulója után rendelt közvélemény-kutatást a kolozsvári Kvantum Research-től, amelyet a közvélemény- és marketingkutató cég november 21–23-án végzett el telefonon, hét erdélyi megye (Hargita, Kovászna, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs) 700 felnőtt korú magyar lakosának megkérdezésével. (Az eredmények 95 százalékos valószínűséggel, ±4,2 százalékos hibahatárral érvényesek).

A Közélet és közérzet az elnökválasztás után című felmérésből elsőként az derül ki, hogy

az elmúlt hetek során jelentősen, 11-ről 39 százalékra ugrott azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint az országban jó irányba haladnak a dolgok.

(A megkérdezettek 41 százaléka szerint rossz irányba, a többi nem tudja vagy nem válaszolt).

A megkérdezettek 53 százaléka részt vett az államfőválasztás november 2-i első fordulójában, közülük 65,3 százalék Kelemen Hunorra, 18,5 Klaus Johannisra, 6,2 Szilágyi Zsoltra, 3,8 Victor Pontára, 1,7 százalék pedig más jelöltre voksolt; 4,5 százalék nem válaszolt. Vagyis a magyarok 24–26 százaléka már az első körben román jelöltet támogatott.

Nyolc százalékkal megugrott a magyarok részvételi aránya a második fordulóra az elsőhöz képest

(61 százalékra), 88 százalékuk Johannis, hét pedig Ponta neve mellé ütötte a pecsétet. A megkérdezettek 46 százaléka már az első forduló előtt eldöntötte, hogy a nagyszebeni polgármesterre szavaz, 34 százalék közvetlenül november 2. után, 11 százalék néhány nappal a második forduló előtt, hét pedig a választások napján.

A további adatokat a linkre kattintva olvashatja.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS