// 2026. november 7., szombat // Rezso

Velük újra interferálnánk

// HIRDETÉS

A fesztivál, ha már hiányzik, azt jelenti, gazdag volt. Jó előadásokban, élményekben. Derűsen emésztjük az Interferenciákat.

Ha őszinték vagyunk, az elmúlt 12 nap alatt duzzogtunk is eleget, mert nem értettük, mit keres egy ilyen kaliberű fesztiválon egy-egy csapnivaló, vagy ami még rosszabb: érdektelen produkció. Amin lekoppan a szemünk. Nagyon ciki, bizony, de előfordul. Átkalibráljuk az elvárásainkat, és inkább csak arról mesélünk, amiről érdemes.

Például a panszoriról, amit idén majdhogynem kommersz-színházként láttunk. A koreai Jaram Lee két évvel ezelőtt egymaga letaglózta a nagyterem minden nézőjét a Kurázsi mama-átdolgozásával. Idén szintén Brecht-darabot hozott, A szecsuáni jóléleket, és mindenki derűsen emésztette ezt a mutáns Brechtet. 

 

Kimaradt a torokszorítás. Számomra legalábbis. Persze attól még egy kiemelkedően jó előadásról beszélünk, mindenképpen dobogós lenne a fesztivál-toplistámon. 

 

A hagyományos panszori, azaz énekelt, minimális zenekísérettel bemutatott történetmesélés Jaram Lee színházában kortárs, európai színházi sajátosságokkal keveredik. A világörökség részét képező műfajtól idegen elemek, teszik „fogyaszthatóvá” a panszorit számunkra is. Ilyen a történet (a panopktikum néhány fennmaradt darabjait játsszák újra meg újra a hagyománytisztelők), a hangszerelés (általában csak egy dob kíséri az énekest), de idegen a műfajtól a több mellékszereplőt személyesítő Kar, aki tánccal vagy árnyjátékkal asszisztál a történetmeséléshez. 

 

 

A zenekar szerepe egyébként megmarad: ők szolgáltatják a ritmust, a hangeffektusokat, biztatják a színészt. A közönség is megteheti, meg is teszi, a számára kézenfekvő nyíltszíni tapssal és brávózással.

 

Az off-programból a Bárka-színház előadását szemeltük ki, nagyon ihletetten, az Odüsszeusz szemeteslapátont. Philippe Genty és Mary Underwood a klasszikus irodalmi szövegből kiindulva rendez tárgyanimációt, amiben a leglehetetlenebb szerepekben látunk viszont egy-egy hétköznapi tárgyat. A humor legfőbb forrása ez. És persze az előadók, Szorcsik Kriszta, Marofka Mátyás és Jerger Balázs pazar játéka. 

 

Az Interferenciák kiemelkedő és számomra talán legemlékezetesebb előadása a Cesarian Section. A lengyelországi Teatr ZAR is keverékműfajjal kísérletezik: a színen több a hangszer, mint a szereplő. A színészek is énekelnek, torokhangon vagy letisztult, szinte kristályos, éteri hangon. 

 

A tárgyak is hangszerek. A testek is. Nem csupán a puffanásuk-csattanásuk tánc közben, hanem az a feszültség is, amivel a pattanásig feszített inak járulnak hozzá ehhez a koncerthez.

 

 

Tipikusan az az előadás, amit szeretnék újra megnézni. Majd újra. Más szögből. Hogy mindegyik zenészt lássam, az első másodperctől a végéig. És tipikusan az az előadás, amiről olvasni szeretnék utólag is. Segít az emlékezésben például a szinopszis. Nagyon örülök, hogy rátaláltam. Ugyanott a játéktér rajza is. Nem is kell többet mesélni. Meg kell nézni ezt is. Aki látta, azért. Aki nem látta még, azért. 

 


Fotó: Biró István

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS