A Maros megyei prefektus szerint a magyarság kockázati tényező

A bírák pártatlanságát félti Vasile Liviu Oprea Maros megyei prefektus, aki többek között azért kéri a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből az ország más térségébe, mert „Maros megyére (meg általában Erdélyre) az jellemző, hogy itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”.

A legfelsőbb bíróságnak címzett beadványában a kormánymegbízott rámutat, hogy az efféle perek tétje „nyilvánvalóan hatalmas”.

„A restitúciós perek során sokféle indoklással találkoztam a törvényt betartani nem hajlandó állami szervek részéről, azonban eddig még egyetlen okiratban sem hozták fel így, szó szerint, hogy mi, magyarok, mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenénk az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére” – jegyezte meg lapunknak a felperes Bánffy-örökösöket – Bethlen Anikót, Bethlen Zsuzsát és Szentkuti Évát – képviselő Rózsa József.

A marosvásárhelyi ügyvédet egyébként nem lepte meg, hogy a prefektúra ismét az etnikai kártyát próbálja kijátszani, annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a legfelsőbb bíróság három azonos kérését utasította vissza.

A Krónika kíváncsi volt, miért tartja egy restitúciós per kapcsán kockázati tényezőnek a magyarok jelenlétét Maros megyében és Erdélyben Vasile Liviu Oprea, a prefektus azonban nem volt hajlandó válaszolni. Szóvivőjén, Dragos Bardosin keresztül azt üzente: nem hajlandó egyetlen folyamatban lévő ügy periratát sem kommentálni.

Ehhez képest egy nappal korábban egy másik – szintén Bethlen Anikó, Bethlen Zsuzsa és Szentkuti Éva ellen indított – erdőperben nyilatkozott a sajtónak, eldicsekedve, hogy a belügyminisztériumtól megkapta a fellebbezéshez szükséges pénzösszeget.

A „magyarbarát” prefektus további lépéseiről a linkre kattintva olvashat.