// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Johannis újraegyesítette a nemzetet Gyulafehérváron

// HIRDETÉS

A megválasztott román elnök szerint ma ismét nemzeti egységről beszélhetünk, de másmilyenről, mint 1918-ban. Johannis jött, beszélt, pálinkázott az egyesülés színhelyén.

Népviseletbe öltözött helyiek hagyományos kellékekkel – azaz kenyérrel, sóval és pálinkával – fogadták hétfő délelőtt Klaus Johannist, Románia megválasztott elnökét Gyulafehérváron. Az elnök a nemzeti ünnep alkalmából érkezett az Erdély és Románia egyesülését kimondó, 1918. december 1-i nagygyűlés helyszínére. Itt megkoszorúzta Ferdinánd király mellszobrát, majd szóba elegyedett az ünneplőkkel, akik közül többen hangos éljenzéssel fogadták.

Ünnepi üzenetében az elnök szimbolikus napnak nevezte december elsejét, olyan napnak, amelyen évről évre újra kell gondolni a nemzeti egység eszméjét. Beszédének főbb gondolatait így foglalhatjuk össze:

♦ 1918-ban a Nagy Egyesülés területi és intézményi formában valósult meg, a román nemzet akaratnyilvánításának eredményeként. 96 évvel a nevezetes esemény után ismét nemzeti egységről beszélhetünk, de ennek más a jelentősége. 

Ma állampolgárok nemzete vagyunk, 

amely megmutatta a világnak, hogy nagyra tartja a demokrácia vívmányait, van bátorsága és változást akar. Fedezzük fel együtt a nemzeti egység ideáját! No de mit is jelent ez?

 

♦ Azt jelenti, hogy fel kell vállalnunk közös céljainkat, és közösen kell cselekednünk azok megvalósításáért. A mai nap jó alkalom arra, hogy megnézzük, mik a nagy elmaradásaink. Közös nemzeti célok kellenek ismét, mégpedig olyanok, amelyek a nemzetnek 

Európában és a világban elfoglalt helyével

kapcsolatosak. Olyan nemzeti célokról van szó, mint Románia helyének megerősítése Európában, a régiók közti különbségek csökkentése, az Európához való csatlakozás az infrastrukturális hálózatokon keresztül, az oktatás színvonalának javítása és a közintézmények megreformálása. 

♦ Az utóbbi években nőtt a gyanakvás, kétség, félelem, bizonytalanság légköre, ezek eltávolítottak bennünket egymástól, ott is ellenfeleket láttunk, ahol partnereket láthattunk volna. Szükség van tehát még egy fontos dologra: 

fedezzük fel újra a bizalmat,

az egymás iránti, az állampolgárok és az intézmények közötti, az együttműködés erejébe vetett bizalmat. Enélkül ugyanazokat a régi hibákat, rossz tapasztalatokat fogjuk megismételni.

 

♦ A politikai pártoknak, függetlenül a négy évente ismétlődő megmérettetésektől, a teljes állampolgári nemzetet kell képviselniük. Nem számít, mi történt a múltban, a politikusoknak elsősorban a 

hosszú távú nemzeti célokra 

kell vetniük vigyázó tekintetüket, mert a közérdek előbbre való a magánérdeknél.

 

Fotó: Klaus Johannis Facebook-oldala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS