// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Minden esendő és elesendő

// HIRDETÉS

A diktátorok, angyalok és a flamingók is. A képek a tánccal, a horror a humorral víkendezett az Interferenciákon.

Láttam, megírtam, nem találom. Feldúltam a laptopom minden zegét-zugát, visszautaztam a virtuális térben és időben a Temesvári Eurorégiós Színházi találkozóról írott egykori cikkeimhez a hamlet.ro-n, de nem került elő. Ez van, minden esendő és elesendő. 

És helyben is vagyunk: ilyen a színház, ilyen az élmény, ilyen Urbán András előadása, a Rózsák. Valamikor A kisinyovi rózsa címmel láttam hasonlót tőle és társulatától. Úgy emlékszem, sokkal több volt a szöveg, többen is játszották, a tér is nagyobb volt. Költői, nagyon erőteljes képekre emlékszem, de mintha ennek is csak töredékét látom viszont az Interferenciákon. Nem ugyanaz az előadás, nem kellene hát számoljam emlékeimben a flamingókat.

 

 

Hát akkor legyen itt és most: sok játék, elsősorban a testekkel, a színészek fizikai adottságával, de hanggal is, felerősített effektusokkal, papírral, indigóval, agyaggal. Börleszk. A zene is ezt idézi.

 

Pörögnek, pörögnek a jelenetek, mindegyiknek van csattanója, visszatér egy-egy elem. A papírlyuggatás egyszer játék, másodszor kétségbeesés. Sok az utalás. Például a már említett előadásra, hisz elég sok elemét felidézik. 

 

Nem hasonlítgatunk. De mégis, hisz következik még egy előadás: a The End. Muszáj észrevenni, hogy van közös bennük: a szentről és profánról szól mindkét produkció. A halálról. A meghalásokról. Az átmenetről. És persze a testekről – az egész Interferenciák ezt firtatja. 

 

Sőt, van egy-egy kép a keresztrefeszítésről, Krisztussal és a két latorral: Urbánéknál egy geg, egy lécet tartanak hárman. Az olasz Babilonia Színház előadásában két méteres feszületet állítanak fel a színen, Jézus két oldalán pedig egy szamár- és egy tehénfej lóg.

 

A The Endet Valeria Raimondi rendezi, játssza, ez az ő egyszemélyes showja. (Egy naivan koreografált jelenet erejéig megjelenik a színen három srác is, de nekik, úgy tűnik, semmi közük ahhoz, amit látunk). Karakteres hangon, szinte harciasan, az olasz nyelvet alig ismerőknek is érthetően mondja, mondja a magáét. A halálról. A meghalásról, mint folyamatról. A sok értelmetlen rituáléról, ami kíséri. A szagról, ami megelőzi. 

 

Vicces, nagyon sokat kacagunk. Szentségtörő és polgárpukkasztó. Néha szentimentális. A színészi arzenálja elég szűk, de amit bevet, azzal nagyon nagy hatást ér el.

 

 

A stúdióban is keverék műfajú előadást játszottak, a Wilhelm-dalokat: Nagy József, nemzetközi nevén Josef Nadj és Bicskei István elegyedett párbeszédbe: táncetűdök és Tolnai Ottó versei (Nietzsche-vendégszövegekkel) szólalnak meg. 

 

Wilhelm a falu bolondja, alakját Bicskei István kelti életre, bűbájosan. Övé az első szó. Olyan más, mint amire vártunk, hisz A Jel Színház fizikai, ritkán hangzanak el szövegfoszlányok, mindent a mozgás, a tánc fejez ki. A második sík ez lesz: a beszéddel és mozdulatlansággal szembeállított pólus. Vagy az azt kiegészítő, hisz a mozdulat, a hátgerinc görbülete vagy a kézfejben kiütköző feszültség néha láthatóvá teszi a kimondhatatlant. 

 

Harmadik sík a képzőművészet. Miniatűr paraván, vásári bábos bódéja. Amit sem a szó, sem a test nem tud elmondani, azt az anyag esetlensége fejezi ki, plasztikusan. Elfújható a papírangyal, ege kivágható, lételeme átfesthető, fehérre fekete, feketére fehér csurgatható, kifulladásig. Ismét papír, ismét metronóm, ismét agyag  – a kellékek párbeszédben állnak korábban látott fesztivál-előadásokkal. Így lesz ez ezután is, érzem, és ez nagyon jó. Ettől jó egy fesztivál.

 

 

Übü papa és Übü mama figurája a XX. század nagy diktátorait vetíti elő, bár annak idején a diák Alfred Jarry csupán egy tanárt szeretett volna kigúnyolni írásával. A nemzetközi koprodukciós előadásban leporolják a darabot, ismét egy gyerek szemével látjuk az ikonikus párt. (A Cheek by Jowl előadása a Barbican, London, Les Gémeaux/Sceaux/ScèneNationale és La Comédie de Béthune – Centre Dramatique National du Nord-Pas-de-Calais közös produkciójaként jött létre.)

 

Übüék horrorfilmbe illő tündöklése és bukása Bugrisláv kivetített víziója. Vencel király örököse ezúttal egybemosódik az Übü-csemetével: filmezi családja vendégváró készülődését. Otthonuk divatlapba illő, patyolatfehér, alkalmas arra is, hogy élő közvetítésben lássuk a falra kivetítve az apa orrában a fikát, a vécékagyló piszkát, a mama sminkelését. Ez a mai diákcsíny. 

 

Az első, enyhén vontatott részbe már be-betör a zöld fényekkel és szaggatott mozdulatokkal kísért párbeszéd, a rémségekkel tűzdelt trónfosztási történet, ami végül átveszi a terepet, és csak a hétköznapokba való visszatérés jelenetei nyújtanak szusszanásnyi időt a fergeteges játékban. (Kiváló színészi alakításokat látunk.) 

 

Az előadás pazar humorral tálalja a horrort – köztudott, hogy egy szinten túl röhögni kell a rémségeken, különben becsavarodunk. Feledjük a nehézkes kezdést, és még egy jó élményt viszünk haza a fesztiválról. 

 

Fotók: Biró István 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Jövőre sem vonatozunk Kolozsvár és Várad között
Krónika

Jövőre sem vonatozunk Kolozsvár és Várad között

Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS