// 2026. október 26., hétfő // Dömötör

Minden esendő és elesendő

// HIRDETÉS

A diktátorok, angyalok és a flamingók is. A képek a tánccal, a horror a humorral víkendezett az Interferenciákon.

Láttam, megírtam, nem találom. Feldúltam a laptopom minden zegét-zugát, visszautaztam a virtuális térben és időben a Temesvári Eurorégiós Színházi találkozóról írott egykori cikkeimhez a hamlet.ro-n, de nem került elő. Ez van, minden esendő és elesendő. 

És helyben is vagyunk: ilyen a színház, ilyen az élmény, ilyen Urbán András előadása, a Rózsák. Valamikor A kisinyovi rózsa címmel láttam hasonlót tőle és társulatától. Úgy emlékszem, sokkal több volt a szöveg, többen is játszották, a tér is nagyobb volt. Költői, nagyon erőteljes képekre emlékszem, de mintha ennek is csak töredékét látom viszont az Interferenciákon. Nem ugyanaz az előadás, nem kellene hát számoljam emlékeimben a flamingókat.

 

 

Hát akkor legyen itt és most: sok játék, elsősorban a testekkel, a színészek fizikai adottságával, de hanggal is, felerősített effektusokkal, papírral, indigóval, agyaggal. Börleszk. A zene is ezt idézi.

 

Pörögnek, pörögnek a jelenetek, mindegyiknek van csattanója, visszatér egy-egy elem. A papírlyuggatás egyszer játék, másodszor kétségbeesés. Sok az utalás. Például a már említett előadásra, hisz elég sok elemét felidézik. 

 

Nem hasonlítgatunk. De mégis, hisz következik még egy előadás: a The End. Muszáj észrevenni, hogy van közös bennük: a szentről és profánról szól mindkét produkció. A halálról. A meghalásokról. Az átmenetről. És persze a testekről – az egész Interferenciák ezt firtatja. 

 

Sőt, van egy-egy kép a keresztrefeszítésről, Krisztussal és a két latorral: Urbánéknál egy geg, egy lécet tartanak hárman. Az olasz Babilonia Színház előadásában két méteres feszületet állítanak fel a színen, Jézus két oldalán pedig egy szamár- és egy tehénfej lóg.

 

A The Endet Valeria Raimondi rendezi, játssza, ez az ő egyszemélyes showja. (Egy naivan koreografált jelenet erejéig megjelenik a színen három srác is, de nekik, úgy tűnik, semmi közük ahhoz, amit látunk). Karakteres hangon, szinte harciasan, az olasz nyelvet alig ismerőknek is érthetően mondja, mondja a magáét. A halálról. A meghalásról, mint folyamatról. A sok értelmetlen rituáléról, ami kíséri. A szagról, ami megelőzi. 

 

Vicces, nagyon sokat kacagunk. Szentségtörő és polgárpukkasztó. Néha szentimentális. A színészi arzenálja elég szűk, de amit bevet, azzal nagyon nagy hatást ér el.

 

 

A stúdióban is keverék műfajú előadást játszottak, a Wilhelm-dalokat: Nagy József, nemzetközi nevén Josef Nadj és Bicskei István elegyedett párbeszédbe: táncetűdök és Tolnai Ottó versei (Nietzsche-vendégszövegekkel) szólalnak meg. 

 

Wilhelm a falu bolondja, alakját Bicskei István kelti életre, bűbájosan. Övé az első szó. Olyan más, mint amire vártunk, hisz A Jel Színház fizikai, ritkán hangzanak el szövegfoszlányok, mindent a mozgás, a tánc fejez ki. A második sík ez lesz: a beszéddel és mozdulatlansággal szembeállított pólus. Vagy az azt kiegészítő, hisz a mozdulat, a hátgerinc görbülete vagy a kézfejben kiütköző feszültség néha láthatóvá teszi a kimondhatatlant. 

 

Harmadik sík a képzőművészet. Miniatűr paraván, vásári bábos bódéja. Amit sem a szó, sem a test nem tud elmondani, azt az anyag esetlensége fejezi ki, plasztikusan. Elfújható a papírangyal, ege kivágható, lételeme átfesthető, fehérre fekete, feketére fehér csurgatható, kifulladásig. Ismét papír, ismét metronóm, ismét agyag  – a kellékek párbeszédben állnak korábban látott fesztivál-előadásokkal. Így lesz ez ezután is, érzem, és ez nagyon jó. Ettől jó egy fesztivál.

 

 

Übü papa és Übü mama figurája a XX. század nagy diktátorait vetíti elő, bár annak idején a diák Alfred Jarry csupán egy tanárt szeretett volna kigúnyolni írásával. A nemzetközi koprodukciós előadásban leporolják a darabot, ismét egy gyerek szemével látjuk az ikonikus párt. (A Cheek by Jowl előadása a Barbican, London, Les Gémeaux/Sceaux/ScèneNationale és La Comédie de Béthune – Centre Dramatique National du Nord-Pas-de-Calais közös produkciójaként jött létre.)

 

Übüék horrorfilmbe illő tündöklése és bukása Bugrisláv kivetített víziója. Vencel király örököse ezúttal egybemosódik az Übü-csemetével: filmezi családja vendégváró készülődését. Otthonuk divatlapba illő, patyolatfehér, alkalmas arra is, hogy élő közvetítésben lássuk a falra kivetítve az apa orrában a fikát, a vécékagyló piszkát, a mama sminkelését. Ez a mai diákcsíny. 

 

Az első, enyhén vontatott részbe már be-betör a zöld fényekkel és szaggatott mozdulatokkal kísért párbeszéd, a rémségekkel tűzdelt trónfosztási történet, ami végül átveszi a terepet, és csak a hétköznapokba való visszatérés jelenetei nyújtanak szusszanásnyi időt a fergeteges játékban. (Kiváló színészi alakításokat látunk.) 

 

Az előadás pazar humorral tálalja a horrort – köztudott, hogy egy szinten túl röhögni kell a rémségeken, különben becsavarodunk. Feledjük a nehézkes kezdést, és még egy jó élményt viszünk haza a fesztiválról. 

 

Fotók: Biró István 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján
Krónika

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján

Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval
Székelyhon

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS