// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Johannis „nagyon románnak” érzi magát

// HIRDETÉS

Jó viszonyra törekszik Orbán Viktorral a Welt am Sonntagban megjelent interjú szerint.

„Román állampolgár vagyok, vagyis román” – mondta Klaus Johannis a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy németnek vagy románnak tekinti magát, hozzátéve, hogy a német származású erdélyi szászok népcsoportjához tartozik, és ezt soha nem rejtette véka alá.

Ugyanakkor „most, megválasztott román államfőként

nagyon románnak érzem magam”

– tette hozzá. Megjegyezte, hogy németsége a német nyelvhez és kultúrához köti, nem pedig Németországhoz.

Az elnökválasztási kampányban a vetélytársáról, Victor Ponta miniszterelnökről megfogalmazott éles bírálatával kapcsolatban elmondta, nem akarta, hogy a küzdelem „hangneme lefelé csússzon”, és valójában ő volt az, aki állandó támadásoknak volt kitéve. A választás nyomán kialakult új helyzetben viszont „Románia érdekében beszélnünk kell egymással és együtt kell működnünk”, „akkor is, ha nem lehet abból kiindulni, hogy

barátok leszünk”

– mondta Klaus Johannis.

Programjáról szólva kiemelte: „olyan elnök akarok lenni, aki ugyan integrál és összehozza az embereket, de egyben határozott döntőbíró”. A korrupció elleni, „már jól működő” küzdelem a prioritási lista elején szerepel, éppen úgy, mint a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra – sorolta a megválasztott elnök.

Hozzátette: a többség támogatásának megszerzésére képes és a pártok közötti választóvonalakon átívelő „tartós” politikára van szükség,

„különben jön a következő kormány és mindent visszacsinál”.

Külpolitikai elképzeléseit vázolva Klaus Johannis hangsúlyozta: „azt akarom, hogy Románia ne csupán a nyugati közösség tagja maradjon, hanem a jövőben nagyobb szerepet játsszon a térségben”. „Románia fontos stabilitási tényezővé válhat” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy

egyesek az „anti-Orbánt” látják benne,

kijelentette: „soha nem láttam magamban egy anti-akármit”, és az ilyen elvárásoknak, várakozásoknak nem lesz hatásuk a román–magyar kapcsolatokra. Hangsúlyozta: „biztos vagyok abban, hogy jó viszonyt tudok kialakítani Orbán Viktorral”. A két uniós tagországot összekötő, közös ügyek többségben vannak az egymástól elválasztó dolgokkal szemben – tette hozzá.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS