Meleşcanu is belebukott a külföldi voksolás miatti botrányba

Nyolc nappal kinevezése után máris lemondott a külügyminiszteri tisztségből Teodor Meleşcanu. A politikus ugyanabba bukott bele, mint múlt hétfőn lemondott elődje, Titus Corlăţean: a külföldön élő románok szavazásával kapcsolatos botrányba.

Emlékeztetett, csupán öt nappal a második forduló előtt vette át a tárca irányítását. Kifejtette, célja az volt, hogy minél gördülékenyebbé tegye a választási folyamatot. Ennek részeként a külügy honlapjáról is letölthetővé tették a nyilatkozatot, növelték a bélyegzők és a szavazófülkék számát.

Az egyetlen dolog, amit nem tehetett meg, az a szavazókörök számának növelése volt, mivel nem volt világos a törvényi háttér, ez pedig magában hordozta annak a veszélyét, hogy utólag megóvható lesz a végeredmény.

A miniszter szerint az intézkedések nyomán rekordszámú, több mint 370 ezer külföldön élő személy szavazhatott.

Pozitívumnak nevezte, hogy sehonnan sem jeleztek súlyos incidenseket a választási folyamat során,

mindemellett történtek sajnálatos események, például Párizsban és Torinóban.

Megjegyezte: sajnálatos, hogy nem tudott mindeni szavazni, és megjegyezte: a választási iroda jelzése nyomán törvényesen nem volt lehetőség a szavazási idő kitolására. A miniszter bocsánatot kért az incidensekért.

Meleşcanu úgy vélekedett:

a vonatkozó jogszabály már nem felel meg a realitásoknak és a demográfiai adatoknak,

ezért módosítani kell.

Mindemellett kijelentette: tény, hogy nem mindenki szavazhatott, ezért pedig valakinek vállalnia kell a felelősséget. Ezért ma benyújtja lemondását.

Mint ismeretes, Titus Corlăţean múlt hétfőn azt követően jelentette be lemondását, hogy az államfőválasztás november 2-i első fordulójában a romániai külképviseletek előtt hosszú órákon keresztül kellett sorban állniuk a szavazni akaróknak, de volt, aki még így sem került sorra.

A botrány miatt kormányellenes tüntetéssorozat robbant ki, Corlăţean viszont a Központi Választási Iroda (BEC) ellentétes értelmű állásfoglalása dacára is ragaszkodott ahhoz, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külföldi szavazókörök számának növelését.

A helyére kinevezett Meleşcanu sem módosított ezen az állásponton, így a vasárnapi második fordulóban még nagyobb tömegek kígyóztak a külképviseletek előtt, és ezúttal is sokan nem tudtak alkotmányos jogukkal élni. A felháborodott románokat Párizsban és Torinóban is köünnygázzal oszlatták szét.

Ehhez képest Meleşcanu vasárnap Párizsban azt nyilatkozta, ezúttal sokkal olajozottabban haladt a külföldi voksolás, és azt javasolta azoknak, akik a francia fővárosban nem kerülnének sorra, hogy próbálkozzanak a 400 kilométerre fekvő Nancyban, „ami szép város, és az európai szecesszió bölcsője.” Nem ez volt az egyetlen cinikus megnyilvánulása: szerinte túl sokan utaztak a hétvégén „turistaként” külföldre szavazni.

Mint ismeretes, jelenleg mintegy hárommillió román állampolgár él a nyugat-európai államokban. Többségük a jobboldal szavazója, ezért is merült fel a gyanú, hogy a baloldali kormány szándékosan akadályozza a szavazáson való részvételüket.