Akcióban a „medvejogvédők”

A medvék által okozott károk, ezek meg nem térítése, az esetleges ember elleni támadások, a félrevezető informálás, illetve neveléshiány miatt igencsak alacsony szintű a bundások társadalmi elfogadottsága Románia-szerte – kongatták meg a vészharangot háromszéki, hargitai, marosvásárhelyi biológusok, akiket pár újságíró is támogatott „medvenépszerűsítő hadjáratukban”.

A szakemberek szerint nem olyan fekete az ördög, mint ahogyan azt az illetékesek lefestik, ugyanakkor elismerik, hogy a vadkárok, támadások esetében érthető a károsultak, áldozatok felháborodása. A sajtóbeszélgetés során a „házigazdák” fő kifogása az volt, hogy az elmúlt években igencsak „befeketítették” a bundásokat a médiában, egyesek olyan rémhíreket terjesztettek, amelyek már hollywoodi forgatókönyvekben is megállták volna a helyüket.

A marosvásárhelyi Domokos Csaba – a Milvus Természetvédelmi Csoport tagjaként – közel nyolc éve foglalkozik kimondottan a medvékkel. Elmondta, Romániában „füllentésszinten” kezelik a medvepopuláció nagyságát: a lábnyomokon alapuló számlálásos módszer téves, így nem lehet pontosan tudni, hány medve van az országban. Példaként egy állatkertben megejtett, „kontrollált” nyomalapú számlálást említett, ahol ugyanaz a medve több méretű lenyomatot hagyott a puha talajon.

Ugyanakkor az is gondot jelent, hogy egy medve több vadásztársaság területén megfordul, így ugyanazt az állatot akár több tucatszor is feltüntethetik az adatbázisban, és utólag ezen adatok tükrében szabják meg a kilövési kvótát Bukarestben. Arról is szó esett, hogy a vadásztársaságoknak (tisztelet a kivételnek) érdekük „felpumpálni” a medveszámot, hiszen utólag a leközölt adatok függvényében kapnak kilövési kvótát. Éppen ezért országos szinten nagyon keveset hallani elpusztult medvékről, de annál többet a „túlszaporodásról”.