A helyszín a Mikó-vár, ahol a nagysikerű Rippl-Rónai tárlat után csontok várják november 14-étől a nagyérdeműt.
A héten hazaszállították Kaposvárra a Rippl-Rónai tárlat anyagát, jövő héten pedig már a Magyar Természettudományi Múzeum izgalmas, arcrekonstrukciós kiállítását, a Szóra bírt csontjaink című vándortárlatot fogadja a Csíki Székely Múzeum. Mint Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, az elvárt látogatottsági számot mérték a Rippl-Rónai kiállításon, közel tizenhatezren voltak kíváncsiak az első modern magyar festő munkáira.
Az intézményvezető ugyanakkor közölte, hamarosan nem mindennapi tárlat érkezik a Mikó-várba. „Embertani kiállítást fogadunk a jövő héten, amelyen ismert magyar személyiségek arcrekonstrukcióit láthatják az érdeklődők. A Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándortárlata többek között magyar királyok vagy Janus Pannonius fejét, arcát rekonstruálja. Érdekes szakmát ismerhetnek meg a látogatók: az arcépítész munkáját” – ismertette röviden a november 14-étől látogatható tárlatot.
Hozzáfűzte, hogy a kiállítás nemcsak az anyaországi múzeum anyagát ismerteti, hanem kiegészül a Székelyföldön utóbbi években végzett ásatások során felszínre hozott csontokból álló régészeti anyaggal.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.