// 2026. október 20., kedd // Vendel
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Anyám, a térképek nem hazudnak

// HIRDETÉS

Nem irigylem most az erdélyi magyar politikusokat. Pedig dönteni kell: mi, magyarok – a romániai választási küzdelem belgái – hova álljunk?

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. november 04., 18:06

Elsősorban azért nem irigylem őket, mert ez a kérdés igazából nem kérdés. Aki vet egy pillantást a választási térképekre, és nem csukott szemmel jár a valóságos és virtuális világban, az pontosan tudja, hogy az erdélyi magyar választóknál merre leng az inga.

Én – sokakkal ellentétben – megelőlegezem a bizalmat az RMDSZ-nek, és a régi gárda egyes bölényeinek Ponta-párti megnyilatkozásai ellenére megvárnám, hogy a koalíciós társ mellett teszik-e le a voksot – bár nem ez lenne az első alkalom, hogy szembemennek a saját választóikkal, amint a Băsescu leváltására irányuló népszavazások esetében történt. Az, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt hogyan foglal állást, azért nem annyira releváns, mert túl sok kockázatot nem vállalnak, sem pozíciójukból fakadóan, sem a választói bázisuk preferenciái miatt. Az RMDSZ-nek viszont tisztában kell lennie azzal, hogy bárhogy döntsön a pártvezetés, ez a kérdés

a szavazótáboruk szintjén már eldőlt. 

Azok az erdélyi magyarok – és gyaníthatóan ők lesznek erős kisebbségben –, akik veszik maguknak a fáradságot, hogy elmenjenek szavazni, nagyobb részt borítékolhatóan Klaus Johannisra voksolnak a második fordulóban. Az RMDSZ, rövid távú koalíciós érdekeit szem előtt tartva, dönthet úgy, hogy a szocialista jelölt támogatására buzdít, de a pártzombikon kívül alig lesz olyan magyar ember, aki Pontára ütné a pecsétet – legfennebb még többen maradnak otthon. És ez nem pusztán a magyar közösségen belül jelent presztízsveszteséget.

 

Van ugyanis olyan helyzet, amikor valaki akaratlanul és érdemtelenül válik szimbólummá. Az a tény, hogy a politikai megosztottság minden eddiginél élesebben fedi le a földrajzi-történelmi törésvonalakat, már a bukaresti elemzők ingerküszöbét is elérte: Erdély és a Bánság „másságának” témáját nem lehet többé szőnyeg alá söpörni, a központi sajtóban és a hírtévék túlfűtött hangulatú stúdióiban sem. Azok a transzilván választópolgárok, akik rendelkeznek valamiféle regionális öntudattal, a tőrőlmetszett erdélyi, lutheránus szász Johannis győzelmét 

Erdély győzelmeként élnék meg. 

És ez annak ellenére is így van, hogy a szebeni polgármester erre nem szolgált rá: Johannis egy bukaresti politikai elitréteg által dominált, gyakorta nacionalista lózungokat hangoztató versenypárt vezetője, aki szinte kínosan tartózkodik a regionális témák említésétől, elutasítja az autonómiát, nevének írásmódját románosította nevét román írásmóddal használja (Iohannis), a karizmájára pedig jószerivel hasonlatot sem lehet találni. A feladat túlnőtt rajta, de a hozzá fűződő elvárásokon és reményeken (illúziókon?) ez mit sem változtat. Nem szerencsés, hogy így alakult, de a képletet jelentősen leegyszerűsíti – és ezt figyelmen kívül hagyni aligha lehet.

 

Előfordulhat, hogy ebben a konstellációban mi, magyarok nem maradhatunk továbbra is belgák.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS