// 2026. október 30., péntek // Alfonz

Átdizájnolná Romániát Hajrá Hunor

// HIRDETÉS

Akár monarchiába is belemenne, ha az állampolgárok többsége megszavazná. Addig is szétbontaná az országot régiókra.

Nem volt kivel megvitatnia országprojektjét Kelemen Hunornak, mert a kampányból hiányoztak a tartalmas viták - nyitotta ma a zárást, a kampányzárást az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje. (Szilágyi Zsolt kihívta pár hete tévévitára, de azt meg ő nem fogadta el.) Így Kelemen újra összefoglalta mai sajtótájékoztatóján, milyen országot faragna Romániából, ha őt választanák államelnökké.

2007 óta nincs olyan nagy elképzelés, amely mögé felsorakozna a romániai társadalom, mint addig a NATO- és EU-csatlakozás mögé, ezért Kelemen javasol egyet: az erős és decentralizált Romániát, amely felzárkózna az unió középmezőnyéhez. 

 

Ehhez két, jelenleg nagyon nem létező dolgot tart szükségesnek:

  1. konszenzust és hosszú távú stratégiát kialakítani az összes (kormányzó és ellenzéki) politikai vezetővel öt fontos területen: oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a nemzeti kisebbségek jogai terén;
  2. bizalmat teremteni, mert jelenleg se a polgár nem bízik az államban, se az állam saját polgárában, se a többség a kisebbségben és fordítva.

 

Kelemen szerint az állam azzal tudná bizalmát és tiszteletét kifejezni saját állampolgárai irányába, ha hagyná a helyi közösségeket dönteni az őket érintő ügyekben. Vagyis ha decentralizálná a központi hatalmat.

 

Ezen kívül intézményi garanciákat tart szükségesnek az etnikai, nyelvi, kulturális identitás megőrzéséhez, amely szerinte minden ember, így a romániai magyarok vágya is. Ennek eszköze a kulturális és területi autonómia. Kelemen úgy véli, decentralizációs elképzelése a nyelvi jogokat leszámítva minden más régióban alkalmazható, nem csak a Székelyföldön.

 

 

Az RMDSZ államfőjelöltje olyan mértékű közigazgatási reformot szeretne, hogy az szerinte nem illeszthető a jelenlegi, hibákkal egyébként is teleszórt alkotmányba, amely szerinte további módosításokkal sem javítható. Ma már úgy látja, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás kudarc volt (bár az RMDSZ akkor megszavazta, és erre kérte a választóit is), de a legnagyobb tévedést szerinte még a '90-es évek elején írták bele.

 

Az alkotmány 152. cikkelye megtiltja az alkotmány módosítását, ha az az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan és szuverén jellegét, a köztársasági államformát és a hivatalos nyelvet illeti. Vagyis Kelemen szerint megtiltja nekünk és gyermekeink számára, hogy arról gondolkodjunk, milyen államformában szeretnénk élni. Alkotmányos monarchiát most például hiába is szavaznánk meg, mert a jelenlegi alkotmány köztársaságra kötelez minket, bizonyos kérdéseket örökre eldöntött számunkra - mondta Kelemen.

Ezért ő teljesen új alkotmányt 

tart szükségesnek, bár tudja, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megszületni. Eleve a 2016-os parlamenti választások után kezdeményezné, addig felkészítené a társadalmat. Például arra, hogy az alkotmány intézményi garanciákat nyújtson a kulturális és területi autonómiához.

 

Újságírói kérdésre, hogy támogatná-e az alkotmányos monarchiát, azt válaszolta, amennyiben ezt az állampolgárok többsége megszavazná, akkor jó megoldásnak tartaná Románia számára, mert pénzt és energiát takarítana meg a köztársasági elnök ötévenkénti megválasztásához képest. A liberális demokrácia elvei mellett Kelemen megőrizné a parlament alsó- és felsőházát, a közigazgatást pedig mélyen és alaposan átgondolva alakítaná át - válaszolta szintén újságírói kérdésre.

 

Bár az a közvélekedés, hogy a romániai elnökválasztás nem fontos az erdélyi magyarság számára, Kelemen szerint azért fontos elmenni szavazni (és persze az első fordulóban az ő nevére ütni a pecsétet), mert az elnök víziója alapvetően befolyásolja a romániai társadalom állapotát. Ezért ő olyan elnököt szeretne, aki nem a folyamatos csörtékben éli ki magát, hanem össze tudja fogni a társadalmat.

 

Ami a külpolitikát illeti, Kelemen ismét hitet tett az euro-atlanti értékek mellett. Szerinte Románia regionális hatalom lehetne az EU-ban, ha elég erős lenne, hogy ezt a potenciálját ki tudja használni. Románia érdeke szerinte a gazdaságilag, társadalmilag és katonailag is erős Európai Unió. Elmondta, hogy erről nem nagyon szoktak beszélni, de szerinte az unió meg fogja, meg kell találnia a módot arra, hogy ne csak gazdaságilag, hanem katonailag is a kontinens meghatározó ereje legyen.

Hogy ne az országprojekt

maradjon az egyetlen téma, megkérdeztük az államfőjelöltet, hogy mekkora az a szavazatarány vagy konkrét szavazatszám, amelyet el szeretnének érni a vasárnapi elnökválasztáson. Nincs ilyen előre kijelölt, számszerűsített cél, válaszolta Kelemen, egyrészt mert tudja, hogy nincs esélye bekerülni a második fordulóba, másrészt szerinte csak 2004-ig volt fontos a százalék, amíg az elnökválasztást együtt tartották a parlamenti választással. Hogy akkor hogyan mérik a mostani kampány eredményességét? Sokféleképpen, és majd a választások után, hangzott a válasz.

 

Elhangzott az obligát kérdés is, hogy a második fordulóban kit támogat majd az RMDSZ jelöltje, amire az obligát válasz érkezett: erről az első forduló után ülnek le tárgyalni.

 

 

Felmerült a román-magyar egyeztetés is Brassó Pojánán az amerikaiak és a Friends of the Project on Ethnic Relations Egyesület közvetítésével. Erre Kelemen a már ismert válaszokat adta, miszerint Antal Árpád és Tamás Sándor az RMDSZ felhatalmazásával vett részt és ismertette az erdélyi magyarság autonómiaigényét a tárgyalásokon résztvevő politikai pártok (nem elnöki szintű) vezetőivel, befolyásos román értelmiségiekkel és véleményformálókkal. Arra a kérdésre, hogy mivel a közvetítő egyesület romániai, ameriakaiak részt vettek-e a tárgyalásokon, Kelemen megerősítette, hogy nemcsak a PER egykori vezetője, Allen Kassof vett részt rajtuk, hanem az amerikai nagykövetség munkatársai is.

 

Ha nem lett volna most kampány, részt vett volna személyesen is a tárgyalásokon? - kérdeztük Kelement, aki nemleges választ adott. Elmondta, az eddigi fordulókat nem elnöki szinten készítették elő, és a pártelnökök majd akkor tárgyalnak, ha körvonalazódik valamilyen egyezség a román és a magyar fél részéről. Most még csak a magyar igények bemutatása zajlott le, tudtuk meg.

 

Kelemen inkább a román társadalommal folytatott közben párbeszédet, mondta, és ezt a párbeszédet a székelyföldi autonómiatervezetről a kampány után is folytatni kívánják, legközelebb Konstancán és Temesváron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS