// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Átdizájnolná Romániát Hajrá Hunor

// HIRDETÉS

Akár monarchiába is belemenne, ha az állampolgárok többsége megszavazná. Addig is szétbontaná az országot régiókra.

Nem volt kivel megvitatnia országprojektjét Kelemen Hunornak, mert a kampányból hiányoztak a tartalmas viták - nyitotta ma a zárást, a kampányzárást az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje. (Szilágyi Zsolt kihívta pár hete tévévitára, de azt meg ő nem fogadta el.) Így Kelemen újra összefoglalta mai sajtótájékoztatóján, milyen országot faragna Romániából, ha őt választanák államelnökké.

2007 óta nincs olyan nagy elképzelés, amely mögé felsorakozna a romániai társadalom, mint addig a NATO- és EU-csatlakozás mögé, ezért Kelemen javasol egyet: az erős és decentralizált Romániát, amely felzárkózna az unió középmezőnyéhez. 

 

Ehhez két, jelenleg nagyon nem létező dolgot tart szükségesnek:

  1. konszenzust és hosszú távú stratégiát kialakítani az összes (kormányzó és ellenzéki) politikai vezetővel öt fontos területen: oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a nemzeti kisebbségek jogai terén;
  2. bizalmat teremteni, mert jelenleg se a polgár nem bízik az államban, se az állam saját polgárában, se a többség a kisebbségben és fordítva.

 

Kelemen szerint az állam azzal tudná bizalmát és tiszteletét kifejezni saját állampolgárai irányába, ha hagyná a helyi közösségeket dönteni az őket érintő ügyekben. Vagyis ha decentralizálná a központi hatalmat.

 

Ezen kívül intézményi garanciákat tart szükségesnek az etnikai, nyelvi, kulturális identitás megőrzéséhez, amely szerinte minden ember, így a romániai magyarok vágya is. Ennek eszköze a kulturális és területi autonómia. Kelemen úgy véli, decentralizációs elképzelése a nyelvi jogokat leszámítva minden más régióban alkalmazható, nem csak a Székelyföldön.

 

 

Az RMDSZ államfőjelöltje olyan mértékű közigazgatási reformot szeretne, hogy az szerinte nem illeszthető a jelenlegi, hibákkal egyébként is teleszórt alkotmányba, amely szerinte további módosításokkal sem javítható. Ma már úgy látja, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás kudarc volt (bár az RMDSZ akkor megszavazta, és erre kérte a választóit is), de a legnagyobb tévedést szerinte még a '90-es évek elején írták bele.

 

Az alkotmány 152. cikkelye megtiltja az alkotmány módosítását, ha az az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan és szuverén jellegét, a köztársasági államformát és a hivatalos nyelvet illeti. Vagyis Kelemen szerint megtiltja nekünk és gyermekeink számára, hogy arról gondolkodjunk, milyen államformában szeretnénk élni. Alkotmányos monarchiát most például hiába is szavaznánk meg, mert a jelenlegi alkotmány köztársaságra kötelez minket, bizonyos kérdéseket örökre eldöntött számunkra - mondta Kelemen.

Ezért ő teljesen új alkotmányt 

tart szükségesnek, bár tudja, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megszületni. Eleve a 2016-os parlamenti választások után kezdeményezné, addig felkészítené a társadalmat. Például arra, hogy az alkotmány intézményi garanciákat nyújtson a kulturális és területi autonómiához.

 

Újságírói kérdésre, hogy támogatná-e az alkotmányos monarchiát, azt válaszolta, amennyiben ezt az állampolgárok többsége megszavazná, akkor jó megoldásnak tartaná Románia számára, mert pénzt és energiát takarítana meg a köztársasági elnök ötévenkénti megválasztásához képest. A liberális demokrácia elvei mellett Kelemen megőrizné a parlament alsó- és felsőházát, a közigazgatást pedig mélyen és alaposan átgondolva alakítaná át - válaszolta szintén újságírói kérdésre.

 

Bár az a közvélekedés, hogy a romániai elnökválasztás nem fontos az erdélyi magyarság számára, Kelemen szerint azért fontos elmenni szavazni (és persze az első fordulóban az ő nevére ütni a pecsétet), mert az elnök víziója alapvetően befolyásolja a romániai társadalom állapotát. Ezért ő olyan elnököt szeretne, aki nem a folyamatos csörtékben éli ki magát, hanem össze tudja fogni a társadalmat.

 

Ami a külpolitikát illeti, Kelemen ismét hitet tett az euro-atlanti értékek mellett. Szerinte Románia regionális hatalom lehetne az EU-ban, ha elég erős lenne, hogy ezt a potenciálját ki tudja használni. Románia érdeke szerinte a gazdaságilag, társadalmilag és katonailag is erős Európai Unió. Elmondta, hogy erről nem nagyon szoktak beszélni, de szerinte az unió meg fogja, meg kell találnia a módot arra, hogy ne csak gazdaságilag, hanem katonailag is a kontinens meghatározó ereje legyen.

Hogy ne az országprojekt

maradjon az egyetlen téma, megkérdeztük az államfőjelöltet, hogy mekkora az a szavazatarány vagy konkrét szavazatszám, amelyet el szeretnének érni a vasárnapi elnökválasztáson. Nincs ilyen előre kijelölt, számszerűsített cél, válaszolta Kelemen, egyrészt mert tudja, hogy nincs esélye bekerülni a második fordulóba, másrészt szerinte csak 2004-ig volt fontos a százalék, amíg az elnökválasztást együtt tartották a parlamenti választással. Hogy akkor hogyan mérik a mostani kampány eredményességét? Sokféleképpen, és majd a választások után, hangzott a válasz.

 

Elhangzott az obligát kérdés is, hogy a második fordulóban kit támogat majd az RMDSZ jelöltje, amire az obligát válasz érkezett: erről az első forduló után ülnek le tárgyalni.

 

 

Felmerült a román-magyar egyeztetés is Brassó Pojánán az amerikaiak és a Friends of the Project on Ethnic Relations Egyesület közvetítésével. Erre Kelemen a már ismert válaszokat adta, miszerint Antal Árpád és Tamás Sándor az RMDSZ felhatalmazásával vett részt és ismertette az erdélyi magyarság autonómiaigényét a tárgyalásokon résztvevő politikai pártok (nem elnöki szintű) vezetőivel, befolyásos román értelmiségiekkel és véleményformálókkal. Arra a kérdésre, hogy mivel a közvetítő egyesület romániai, ameriakaiak részt vettek-e a tárgyalásokon, Kelemen megerősítette, hogy nemcsak a PER egykori vezetője, Allen Kassof vett részt rajtuk, hanem az amerikai nagykövetség munkatársai is.

 

Ha nem lett volna most kampány, részt vett volna személyesen is a tárgyalásokon? - kérdeztük Kelement, aki nemleges választ adott. Elmondta, az eddigi fordulókat nem elnöki szinten készítették elő, és a pártelnökök majd akkor tárgyalnak, ha körvonalazódik valamilyen egyezség a román és a magyar fél részéről. Most még csak a magyar igények bemutatása zajlott le, tudtuk meg.

 

Kelemen inkább a román társadalommal folytatott közben párbeszédet, mondta, és ezt a párbeszédet a székelyföldi autonómiatervezetről a kampány után is folytatni kívánják, legközelebb Konstancán és Temesváron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS