A román állam is felel Vişinescu bűneiért

Elfogadta a bukaresti táblabíróság szerdán a román állam perbehívását Alexandru Vişinescu volt kommunista börtönparancsnok ügyében, így a román államnak a vádlottal közösen kell majd az áldozatok által igényelt kártérítést kifizetnie, ha bebizonyosodik Vişinescu bűnössége.

Vişinescut, aki 1956 és 1963 között a hírhedt Râmnicu Sărat -i börtönt irányította, emberiesség elleni bűncselekmények miatt állították bíróság elé. Azzal vádolják, hogy a politikai foglyokat kínozta, és legalább 12 fogoly haláláért közvetlenül felelős.

A szerdai tárgyalási napon a bíróság zár alá helyezte a most 89 éves volt börtönparancsnok lakását, és elrendelte a romániai átlagbér kétszeresére rúgó, 3376 lejes nyugdíja egyharmadának a visszatartását az esetleges kártérítés fedezeteként.

Mivel a lefoglalt vagyontárgyak nem fedezik az áldozatok hozzátartozóinak 660 ezer eurós kárigényét, a bíróság elfogadta a felperesek indítványát, hogy a börtönigazgatóságot, a belügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot is - anyagilag felelős polgári félként - beidézzék Vişinescu büntetőperébe.

A szerdai tárgyaláson Vişinescu nem jelent meg: levelet küldött a bíróságra azzal, hogy egészségi állapota nem teszi lehetővé a tárgyaláson való részvételét. Mivel ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal, a bíróság elrendelte a vádlott előállítását a november 5-i következő tárgyalásra.

A kommunista rezsim idején több mint félmillió, a rendszer ellenségének tekintett embert börtönöztek be, közül sokan nem élték túl az embertelen fogvatartási körülményeket.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) tavaly kezdte el a sajtó által „kommunista pribékeknek" nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását. Vişinescu az első, akinek az ügye a bíróság elé került.

A kormányzati intézmény nyilvánosság elé tárt részletes feljelentései nyomán a média tág teret szentelt az utóbbi hónapokban a kommunizmus idején elkövetett, politikai hátterű bűnöknek, amelyek a konkrét történetek és szereplők ismeretében sokkal nagyobb visszhangot keltettek a közvéleményben, mint a korábban közölt statisztikai adatok.