// 2026. november 7., szombat // Rezso

Nem csak Sabin Gherman van torkig Romániával

// HIRDETÉS

Nem tudok annyit dolgozni, mint amennyit lopnak egyesek Romániában – mondja a jászvásári születésű román vállalkozó, aki úgy döntött, elhagyja a barbárnak mondott országot. Mielőtt elmenne, megírta „elbocsátó, szép üzenetét”.

Sabin Gherman Torkig vagyok Romániával című korszakos kiáltványához vagy Angela Tocilă Romániának címzett leveléhez hasonlítható az a legújabb vitát provokáló írás, mely Románia mindenkori kormányával, a korrupcióval, a bürokráciával és a nemtörődömséggel száll szembe. Csak hogy ezúttal nem egy újságíró tollából származik a lázadó hangvételű iromány. Ştefan Moişanu egy 33 éves, jászvásári születésű,

Bukarestben élő román vállalkozó, aki úgy döntött, elhagyja Romániát.

Blogbejegyzésként tette közzé szakító levelét, mely olyan jól sikerült, hogy csak a blogján egy hónap alatt 35 ezren lájkolták.

Ştefan Moişanu Romániáról alkotott látlelete a választási kampány ellenére elérte a központi sajtó ingerküszöbét is. Olyan manifesztummá vált, mely mindazoknak a hangján szól, akik legalább egyszer megalázva érezték magukat egy állami hivatal ügyfélszolgálatán – állapítja meg a Gândul.

A fiatalember úgy szakít Romániával, mintha egy olyan párkapcsolatból lépne ki, melyben mindenért – bizonyítottan – a másik fél a hibás. Első szám második személyben szólítja meg hazáját. Mint mondja,

mindent megtett, hogy működjön a „kapcsolatuk”.

Írásában Moişanu visszatekint iskolai éveire, amikor inkompetens, pszichopata, korrupt tanárok okították, de arra is, amikor egyetemistaként vállalkozást indított, és az első 6 milliós számla kiállítása után 50 millióra büntette a pénzügyőrség egy lefelejtett szám miatt. Amikor földet akart vásárolni és házat építeni, a hibásan kataszterezett földjének egynegyedéről kiderült, hogy közterület. Felemlegeti, hányszor alázták meg a közalkalmazottak, hány ezer órát töltött gépjárművezetéssel azért, mert Románia „köz- és vasútépítés helyett csak arra képes, hogy retardált módjára egy szalvétára rajzolgasson”.

Hiába fizetett adót évekig 121 alkalmazott után,

csődközeli helyzetben az állam telhetetlen feleség módjára nyúlt a zsebéhez – panaszolja Moişanu. Abból is elege van, hogy sokszor meghiúsulni látszottak álmai amiatt, mert valamelyik hivatalban az ő engedélyén tartotta valamelyik közalkalmazott a szalámiját. „Nem tudok annyit dolgozni, mint amennyit lopnak egyesek” – írja. Hozzáteszi: Kőműves Kelemennek érzi magát, mert minden, amit építeni akart, egy éjszaka alatt újra és újra összeomlott.

Moişanu szerint Románia egy gonosz, barbár országgá vált, ahol

mindent tönkretettek, ami a normális élethez szükséges.

„Egyedül és öregen fogsz meghalni. Akik szerettek, fáradtan továbbállnak, azok pedig akik jelenleg kihasználnak, máshoz fognak költözni, ha te már semmit sem tudsz nyújtani számukra. Úgy hiszem, megérdemled sorsodat!” – zárja sorait a fiatal vállalkozó.

A szöveg teljes terjedelemben (román nyelven) és az Adevărul Ştefan Moişanuval készített interjúja az alábbi linkeken olvasható.

Fotó: Facebook 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS