Most már azonban mennie kell, s rövidesen az is kiderül, hogy hova. A jobboldal élére – vagy a börtönbe.
„A 2009-es elnökválasztás emléke a korábbiakénál elevenebb. Előtte számunkra fontos mozzanat: Sólyom László magyar köztársasági elnök megszégyenítése, székelyföldi látogatásának megakadályozása. (Orbán haver jöhetett, rajta mindig segített – Sólyom különben sem szereti a pálinkát.) Hősünk formája csúcsán van, a nyugati háttértámogatás változatlanul döntő. Apróka gond, hogy a hülye felmérések megint az ellenfél győzelmét jósolják. Jöjjön tehát, aminek jönnie kell: előtte populistán bedobunk egy népszavazást a parlament taglétszámának csökkentéséről (hiába tiltakoztak neves szakértők, mint például Cristian Pîrvulescu), amely eltereli a figyelmet első madátumunk sekélységéről; a hármas vitában emlékeztetjük Crin Antonescut a felesége halálára; a döntő levezetését Robert Turcescura bízzuk (nagy volt akkor a titkosügynök-sűrűség azon a pódiumon!); nem árt egy kis diverzió a pszi-hadviseléssel, a popor szereti az ilyesmit, lila nyakkendők, lila láng; Bibliára tett kézzel megesküszünk, hogy azt a gyermeket nem a gyűrűs ujjunkkal és nem a füle mögött a polcon érintettük; ellenfelünknek a szemébe vágjuk, hogy nincs ismeretlen útja (bizony, a mogulnál tett éjszakai látogatást) – rutin és szakértelem a javából! Miután itthon mégis kikapunk a szavazáson (szegény Mircea Geoană savanyúan örül vélt győzelmének – nem erről volt szó!), működésbe hozzuk a STS-t, a Különleges Távközlési szolgálatot, Baconschi Párizsban gyorsasági világcsúcsot dönt a szavazóival, Adriean Videanu számolóbűvészbe megy át – és reggelre megvan a győzelem! Kihoztuk.
A második felfüggesztés – mintha tegnap lett volna. Megtáltosodik az Alkotmánybíróság, zsonlőrösködés a kvórummal, éjszakai beosonás és okirathamísítás, minden belefér. Mindent szabad, hiszen az alkotmányban nincs is benne a felfüggesztés (szegény hiszékeny Merkel asszony nem emlékezhetett 2007-re, akkor még benne volt), és most már Barroso elnök is őrködik. Hiszen puccs történt, le akarják fejezni az alkotmánybírókat, Antonescu és Ponta ki akarja engedni a börtönből Năstasét! (Újabban a puccs Abszurdisztánban népszavazás formáját ölti.) Mindegy, nem fogunk zöld asztalnál kuncsorogni, mindenki menjen el szavazni, védjük meg a demokráciát! Pardon, senki se menjen el szavazni, mert meg kell védeni a demokráciát. (És apropó – csak bizonyos tévéket szabad nézni!) A kvórum olyan, mint az idő: nekünk dolgozik. Aztán mégis: egy kis bibi. 7,5 millió menesztő szavazat, ha levonjuk belőle a kétmillió csalást, még mindig marad 5,5 millió – a nép szemmel láthatóan nem akar minket. Nem baj, van még, aki akar. Maradunk. Akkor is, ha minden ballépésünkben ott érik, növekszik a végzetünk. Maradunk, mert maradunk.
Most már azonban mennie kell, s rövidesen az is kiderül, hogy hova. A jobboldal élére – vagy a börtönbe. Lehet fogadni. Ami még sokáig tovább él: egy vakmerő szélhámos képe. Egészen egyszerűen egy nem legitim címbitorlóé. Ám ismerje el, aki akarja – én nem ismerem el. Nekem nem volt soha az elnököm."
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.