// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Emil Boc: Cluj-Napocából nem lesz Cluj

// HIRDETÉS

Nem módosítják a város nevét, mert nincs pénz rá, mert túlterhelnék a hivatalnokokat, mert a dák-római kontinuitás, mert...

Nem helyénvaló és nem is időszerű elhagyni Kolozsvár román megnevezéséből, a Cluj-Napocából a Napoca tagot – válszolta Emil Boc polgármester annak a csoportnak, amely kezdeményezte  a város hivatalos nevének a megváltoztatását.

A kezdeményezők –  Bakk Miklós, Fancsali Ernő, Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alprefektusa, Jurju Cornel, Radu Liviu – felidézik, hogy a város román nevét

Nicolae Ceauşescu javaslatára

elnöki rendelettel módosították negyven évvel ezelőtt Cluj-ról Cluj-Napocára.

A névmódosítással a kommunista rezsim a románok kolozsvári őshonosságának a tudatát kívánta erősíteni. Erre az adott lehetőséget, hogy a város helyén a római korban Napoca nevű település állt.

Emil Boc polgármester, arra hivatkozott válaszában, hogy a név visszaváltoztatásáról népszavazást kellene tartani Kolozsváron, és ez tetemes összegbe kerülne. A polgármester szerint a névváltoztatás a kolozsváriak személyi okmányainak a kicserélését is szükségessé tenné, ez pedig további költségeket vonna maga után, és túlterhelné az iratcserét végző közhivatalokat.

A polgármester megemlítette, hogy a város fejlesztésekre és az infrastruktúra javítására kívánja fordítani meglévő forrásait, és

nem tartja sürgősnek a névváltoztatást.

Azt is felhozta, hogy a Cluj-Napoca megnevezés immár közismertségre tett szert, és a közigazgatási egység „ókortól számított kontinuitását is tanúsítja”.

A névváltoztatás kezdeményezői viszontválaszukban kijelentik, hogy a kérdés időszerűségéről nem a polgármesternek, hanem a kolozsváriaknak kellene véleményt nyilvánítaniuk. A törvényre hivatkozva jegyezték meg, hogy a név visszaváltoztatása nem tenné szükségessé valamennyi kolozsvári lakos személyi okmányának a kicserélését.

Szerintük a Napoca név nem az ókortól számított kontinuitást, hanem

„a Ceauşescu-féle önkényes történelemszemlélet kontinuitását”

jelzi.

A névmódosítás csak a város román nevét érintené, mivel a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény mellékletében Kolozsvár magyar neve a hagyományoknak megfelelően, Napoca nélkül szerepel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS