// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A székely megyék társulásával épülhet meg a brassói reptér

// HIRDETÉS

A kifutót még a héten átadják, ám nincs elég pénz a légikikötő befejezéséhez. Hargita és Kovászna megye számára egyaránt hasznos lenne a beruházás.

Elkészült a Brassó–Vidombák-repülőtér kifutópályája, a további beruházásokra a székelyföldi önkormányzatok partnerségére is számít a Brassó megyei közgyűlés. A kifutópályát október 3-án avatják, egy közepes méretű repülő száll majd fel róla – jelentette be Aristotel Căncescu, a Brassó megyei önkormányzat elnöke. Az általa vezetett intézménynek még ötmillió euró áll a rendelkezésére, hogy a pálya körüli infrastruktúrát kiépítse, ám ezzel a reptér csak 70 százalékban lesz kész. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez, mondta a brassói politikus.
A további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, erről szóban már voltak egyeztetések – közölte továbbá Căncescu. A tárgyalások az állami tulajdonban levő társasággal egyébként akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy az otopeni-i reptér egyik kifutópályáját felújítás miatt lezárják, és az ezen lebonyolított forgalmat a konstancai vagy a brassói repülőtérre tudnák átirányítani. Brassó jobb megoldásnak tűnik, mert közelebb van Bukaresthez, mint a tengerpart, másik előnye, hogy a napokon belül befejezett kifutópályája Bukaresten kívül az egyetlen az országban, amelyre Boeing 737-es és Airbus 320-as repülők is landolhatnak.
A Brassó megyei önkormányzat hivatalos levélben fordult a Repülőterek Országos Társaságához, felajánlva az együttműködést.
A brassói önkormányzat a társaság hivatalos válaszára vár, hogy elkészítsék a társulási szerződés tervezetét. „Valószínű, hogy közvetlen társulás jön létre, de nem kizárt, hogy ebben részt vesz Vidombák városa, valamint Kovászna és Hargita megye. Ugyanakkor Brassó város önkormányzata is beléphet, a város vezetői már jelezték, hogy részt vennének a reptér további építésében” – jelezte a napokban Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke a Krónikának elmondta, várják a hivatalos megkeresést, hiszen elsődleges fontosságúnak tartják a vidombáki repülőtér megépítését.
Kép: www.economica.net
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS