// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ilyen ördögi terveket szövöget Nagyvárad első embere

// HIRDETÉS

Miért akarja a nagyváradi polgármester megkaparintani Félixfürdőt? Előrebocsájtjuk: a teknősbékáknak is köze van mindehhez.

A hétvégén azzal a gondolattal játszottunk el, hogy mi lesz, ha teljesül Ilie Bolojan nagyváradi polgármester grandiózus terve, és Váradszentmárton lakossága rábólint a várossal való fúzióra. A termálvízfürdőiről híres Félixfürdőt és Püspökfürdőt is magába foglaló községgel Nagyvárad az ország és a térség legnagyobb gyógyfürdője lehetne, Váradszentmárton pedig a „Pece parti Párizs” egyik jól jövedelmező lakónegyede. Na, persze. 

A hétvégén felderítő egységeket küldtünk Nagyvárad majdani lakónegyedébe, hogy felgöngyölítsük a valódi okokat: milyen ördögi tervet forral a város első embere. Íme, az öt ok, amiért szerintünk a polgármester akarja Félixfürdőt.

 

 

Az első és legfontosabb ok valószínűleg az, hogy Bolojan már unja városházi irodájának kilátását, és a polgármesteri hivatal épületét a félixfürdői Apolló strand épületébe óhajtja áthelyezni a Szent László térről. Ódivatú öltönyök és kosztümök helyett az alkalmazottak fürdőruhát hordanának – amennyiben sikerül átverekedni a határozattervezetet a helyi tanácsgyűlésen.

Való igaz, hogy a fúzióval jelentősen csökkenne a magyar kisebbség aránya Nagyváradon, viszont számottevően nőne a teknősbéka-populáció. Kisebbségi jogokat nem követelnek majd, nem olyan fajták.

Megtudtuk, Bolojan a kulturális fővárosi cím megpályázása helyett Nagyváradot a manele fővárosává akarja tenni. Az első ízlésformáló bódék már megjelentek a piacon, ugyanakkor plakátok is hirdetik, milyen sztárokkal ünneplik majd a kultúra feletti győzelmet.

Bár Nagyváradon lassan elfogynak a fák, Félixfürdő határában még nagyon sok szép példány megtalálható. Végre lesz amit minden indok nélkül ki lehet majd vágni!

Információink szerint a szabálytalanul parkoló autók büntetéséből befolyó összeget a püspökfürdői Pece-forrás lebetonozására költenék majd. A tavirózsa úgyis már a múlté. 

S ha valaki még kételkedne abban, hogy Váradszentmárton feltétlenül Nagyvárad része kell legyen, az kérdezze meg Lucian Popuşt, a község polgármesterét, aki annyira meg van győződve a fúzió szükségességéről, hogy önként hajlandó lemondani a polgármesterségről, Bolojan javára.  

 

Fotók: Mészáros Tímea. Címlapfotó: artasia.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS