// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Angol sci-fiként filmesítik meg a vásárhelyi sztorit

// HIRDETÉS

Mégpedig Dragomán György A fehér király című regényét. Mintha Angliában lett volna kommunizmus 30 évig.

Carice van Houten (Trónok harca) holland színésznővel a női főszerepben egy brit alkotópáros, Alex Helfrecht és Jörg Tittel készít filmet Dragomán György A fehér király című regényéből.

 

A 2005-ben megjelent könyv világszerte nagy sikert aratott, harminc nyelvre fordították le, és többen is megkeresték az írót - köztük magyar és román rendezők -, hogy szívesen megfilmesítenék, ám ezeket a próbálkozásokat nem sikerült megvalósítani.

 

Mint Dragomán György az MTI-nek elmondta, az egyik akadály az volt, hogy szerették volna, ha ő írja a forgatókönyvet, de erre nem látott lehetőséget. „Olyan mélyen benne voltam a könyvben, hogy úgy éreztem, nem tudnék még egyszer visszamenni” - emlékezett.

 

A brit alkotópáros, akik korábban rövidfilmeket forgattak, és darabokat is rendeztek a londoni West Enden - legutóbb Hemingway Fiesta - A nap is felkel című regényét állították ott színpadra -, kelet-európai szövegeket keresve talált rá két éve A fehér királyra. És mivel éppen felszabadult az amerikai-német opció, amely korábban lekötötte a regény filmjogait, elhatározták, hogy ebből forgatják első nagyjátékfilmjüket.

 

„Alex Helfrecht megírta a forgatókönyvet, ami nagyon tetszett. Ráadásul mivel angolul készült, ez annyira eltávolította tőlem, hogy már úgy tudtam rá tekinteni, mintha nem is az én könyvem lenne” - mesélte az író.

 

A fiatal filmesek, akik saját cégükkel szálltak be a projektbe, és a költségvetés jó részét már elő is teremtették, szeptemberben Londonban szerveztek egy találkozót potenciális befektetők számára. Ezen Dragomán György is részt vett, és a napokban azzal a hírrel tért haza, hogy a tervek szerint már 2015 nyarán kezdődhet a forgatás Angliában. A különleges effektusokat szintén egy brit műhely, a Chimney Group készíti majd, amely például a Suszter, szabó, baka, kém vizuális világán is dolgozott.

 

„A női főszereplőnek Carice van Houten holland színésznőt sikerült megnyerniük, akit sokan a Trónok harca tévésorozatból ismernek, de szerepelt Paul Verhoeven Fekete Könyv és Bryan Singer Valkűr című filmjében is. A 12 éves Dzsata, a főhős kiválasztását későbbre hagyják, mivel a gyerekek gyorsan nőnek” - tette hozzá az író.

 

„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” - fejtette ki.

 

A fehér királyban Dragomán György, aki családjával a nyolcvanas években menekült el a Ceausescu-diktatúra elől Marosvásárhelyről, azt ábrázolja, hogyan éli meg egy kiskamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják munkatáborba, hogyan vészeli át az apa hiányát, és hogyan birkózik meg a családi hazugságokkal, nyomasztó titkokkal.

 

A film megvalósításához egy neves amerikai producer, Robert Salerno is csatlakozott, akinek nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Tom Ford rendezte Egy egyedülálló férfi vagy a 21 gramm Alejandro González Inárritutól. 

 

Dragomán György elmondta: számára meggyőző volt az előkészítő munka, amit eddig látott. „Nem művészfilmet akarnak csinálni, ami csak fesztiválokon szerepel, szeretnék, ha minél nagyobb közönséghez jutna el, ezért forgalmazókat is meg akarnak nyerni a filmnek. Bizakodó vagyok” - fűzte hozzá.

 

Az író az MTI kérdésére arra is kitért, hogy a visszajelzések nyomán megrendítő volt számára, milyen sokaknak segített saját kivándorlásélményük feldolgozásában a regény. „Ez nem lehet szerzői szándék, ilyenkor meg sem tudok szólalni” - fogalmazott.

 

Dragomán György A fehér király című második regényét a Magvető adta ki. A József Attila-díjas író, műfordító új regénye, a Máglya - szintén a Magvető gondozásában - október 30-án jelenik meg. 

 

Kép forrása: Dragomán György Facebook-oldala. Készítette Szabó T. Anna

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS