Új EU-szankciók jönnek Moszkva ellen

Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben.

A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.
„Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.
„A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható" - jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között.

„Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani"

- húzta alá az Európai Bizottság elnöke.
Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy a tagállamok vezetői áttekintették a közel-keleti helyzetet is, amely szintén rosszabbra fordult a legutóbbi időszakban. Az Európai Tanács üdvözli, hogy egyes tagállamok fegyverekkel látják el az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet elleni küzdelem résztvevőit Irakban, valamint felkérik az uniós külügyminiszterek tanácsát, hogy készítsenek elő szankciókat a szervezet ellen, amelyekkel a többi között a terroristák megfoszthatók törvénytelenül szerzett olajbevételeiktől. Van Rompuy korábban, a csúcstalálkozó kezdetén barbár fanatikusoknak nevezte az IÁ terroristáit.
 „Az erőszak szétszakíthatja a térséget és továbbterjedhet" - figyelmeztetett az Európai Tanács elnöke.

Angela Merkel német kancellár is a szankciók lehetőségéről beszélt. „Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte. A kancellár többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.
A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy

a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.
Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország „nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül.