Ezüsthangú párttoborzó

„Csütörtökön a Ponta-kabinet kormányrendelettel engedélyezte a helyhatósági választásokon mandátumhoz jutottak pártváltását. A mifelénk oly divatos köpönyegforgatás eddig a polgármesterek és önkormányzati képviselők esetében székvesztéssel járt. Most 45 napos gondolkodási idő áll rendelkezésükre, hogy átigazoljanak vagy sem az erősebbnek vélt pártba. Nem könnyű dönteni. Egyfelől azért sem, mert működésbe lépett az ellenzéki pártok gépezete, és a lemondási kötelezettségvállalással zsarolják párttársaikat. Másfelől a polgármestereknek és tanácsosoknak azt kell mérlegelniük, ki nyeri meg az elnökválasztást.

Jelen állás szerint ez még lutri. Így azzal kell számolniuk, hogy rossz sorsjeggyel üres marad a zsebük. Nem lesz pénz településükön útépítésre, iskolajavításra, közművesítésre. Tehát, ha most átállnak a szocdemekhez, arra számíthatnak, hogy év végéig dől a pénz. De ha nem Ponta kerül a cotroceni-i székbe, hanem ellenlábasa, akkor bizony két évig feketelistán lesznek. Ha nem hoznak egy újabb migrációs rendeletet, és akkor hátraarc.

Mindenki rohan a vályúhoz. Nem önös érdekből – bár számtalan opportunista jutott helyhatósági mandátumhoz –, hanem azért, mert választóik eredményt akarnak, a településük fejlődését remélik. Jogosan. A mostani költségvetési rendszerben csak a központhoz csatlakoztatott tápcsatornán csepeg-csurran egy kis pénz. Ezen kellene változtatni átláthatóbb pályázati kritériumrendszerrel, az adóbevételek nagyobb arányú helyben tartásával, valós önkormányzatisággal.

Talán akkor az „ellopott pénzek” is előkerülnének. Mert van pénz, csak rosszul, értékorientáltan osztogatva sáfárkodnak vele. A szürke- és feketegazdaságban milliárdok vannak. A becsült adócsalás meghaladja a 20 milliárd eurót. Na, ebből bőven jutna oktatásra, egészségügyre és útépítésre is. De úgy tűnik, senkinek sem érdeke ezeket a maffiákat lefülelni, hisz ezek pénzelik valójában a kampányokat. A polgármesterek átcsábítása csak mandátumvásárló aprópénz.”