// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Elhunyt Dinu Patriciu üzletember

// HIRDETÉS

Az egyik legközismertebb román üzletember távozott kedden az élők sorából. Románia egykori leggazdagabb embere rákos volt.

Elhunyt kedden Dinu Patriciu, az egyik legismertebb román üzletember. A 64 éves Patriciu hosszú ideje rákban szenvedett, a halál egy londoni klinikán érte, ahová azt követően utalták be, hogy – vélhetően egy májátültetés nyomán – fertőzést diagnosztizáltak a szervezetében. Patriciu három éve küzdött a halálos kórral. A családjához közel álló források szerint előfordulhat, hogy Londonban helyezik örök nyugalomra.

Az 1950-ben, Bukarestben született Dinu Patriciu többek között a kőolajiparban, a banki és az ingatlanszektorban rendelkezett üzleti érdekeltségekkel.

1990-ben alapító tagja volt a rendszerváltást követően újonnan létre hozott Nemzeti Liberális Pártnak (PNL). Az 1990-92-es törvényhozási ciklusban Temes megyében parlamenti képviselővé választották.

Az 1992 és 1996 közötti ciklusban Dâmboviţa megyében nyert képviselői mandátumot a Demokratikus Konvenció színeiben. 1991-ben a Petre Roman vezette kormányban megkapta a közmunkaügyi és területfejlesztési miniszteri tárcát.

A Liberális Párt ’93, majd 1994-ig a Polgári Párt Szövetség frakcióvezetője volt. 2000-ben szintén képviselővé választották a Nemzeti Liberális Párt színeiben, de 2003-ban összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról, és ezt követően csak üzleti érdekeltségeivel foglalkozott.

ACapital gazdasági hetilap toplistája szerint Patriciu vagyona drámai módon csökkent, és csupán 250 millió dolláros, miután 2007-ben még mintegy 3 milliárd dollárt tett ki. Ezzel akkor ő volt Románia leggazdagabb embere. Akkor vagyona annak révén ugrott meg, hogy közel kétmilliárd euróért adott túl a Rompetrol kőolajipari cégen.

Egy idén, Kínában kiadott lista, a Hurun Global Rich List 2014 szerint ugyanakkor Patriciu vagyona idén is 2,9 milliárd dollárra rúgott, ezzel a világon az 597. helyen állt. A kiadvány szerint az üzletember vagyona a tavalyi évhez képest növekedett, akkor ugyanis 2,8 milliárd dollárra taksálták.

Ami bizonyosan tudható, hogy mintegy százmillió eurós adósságot halmozott fel, és rengeteg peres ügye volt.

Patriciu arról is nevezetes, hogy 1990-ben ő alapította az első romániai magánvállalkozást: az Alpha Rt. Ingatlanfejlesztési és -befektetési ügyletekben utazott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS