Összefejelt a román és a magyar külügy

Nem tartozik Magyarországra Románia saját állampolgáraihoz fűződő viszonya – állapította meg a bukaresti minisztérium honlapján pénteken közzétett nyilatkozat.

A külügy megismételte azt az álláspontot, amelyet Titus Corlăţean külügyminiszter fejtett ki csütörtökön a Marosfői Nyári Egyetemen. Eszerint a magyarországi vezetés etnikai autonómiát támogató nyilatkozatai sértik az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződést, Magyarország pedig az alapszerződés 15. cikkelye és annak melléklete értelmében

nem követelhet etnikai alapú területi autonómiát

vagy kollektív jogokat az erdélyi magyaroknak.

A román külügy azt javasolja a magyar félnek, hogy „olvassa el figyelmesen az alapszerződést és tartsa be rendelkezéseit.”

Ezt megelőzően Nagy Anna, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője azt mondta: az autonómia kérdése nem sérti a magyar–román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. Az autonómia kérdésében „a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival” – szögezte le Nagy.

A magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de

„a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.

A magyar külügyi szóvivő nyilatkozatát az MTI-re hivatkozva a román Agerpres, illetve Mediafax hírügynökség is ismertette. Mindkét hírügynökség úgy fordította Nagy Anna szavait, hogy „Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák”.

Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés sokat hivatkozott melléklete egyébként csak annyit állapít meg, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kisebbségi jogokról szóló 1201-es ajánlása nem a kollektív jogokra vonatkozik, és nem kötelezi a román–magyar alapszerződést aláíró feleket, hogy etnikai alapú területi autonómiát biztosítsanak a kisebbségeknek.