// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Így neveld a politikusodat

// HIRDETÉS

„Én egész elitemet fogom/nem középiskolás fokon/taní-/tani.” Arról, hogy mi a csuda az a politikusképzés.

Jól érzett rá Bognár Zoltán politológus, hogy rejlik némi irónia az általa vezetett panelbeszélgetés címében: Felsőfokú politikusképzés: mi az? - politicus cum laude. Mivel a téma önmagában meglehetősen elvontnak ígérkezett, a meghívottak személyes élményekkel és gyakorlati példákkal próbálták élvezhetőbbé tenni mondandójukat.

Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a nyolcvanas évek második felének forrongásait idézte fel, különös tekintettel a Fidesz-nemzedék „bölcsőjének” számító Bibó szakkollégiumra. Szerinte az a fajta diákönkormányzati rendszer – amit aztán Oxfordban és Cambridge-ben tapasztalt meg a maga teljességében – az elitképzés kívánatos formája. 

Bakk Miklós is úgy gondolja, hogy ez fogas kérdés

A nagy kérdés persze az, hogy egyáltalán lehetséges-e képezni a politikai elitet, vagy az magától, szerves fejlődés és hagyományok révén jön létre. Horkay Hörcher, az angolszász kultúrkörből kiindulva, inkább ez utóbbi felé hajlik. Mert bár kétségkívül vérfrissítést jelent, ha – a rendszerváltás korszakához hasonlóan – elsőgenerációs értelmiségi fiatalok lépnek a politikai porondra, a nyugati példák azt mutatják, hogy a több évtizedes családi, kulturális beágyazottság erőteljes szerepet játszik a politikai elit viselkedésmintáinak kialakulásában. Például annak az ösztönös felmérésében,  

meddig lehet elmenni a hatalomgyakorlásban.

Ami, ugye, egyáltalán nem mellékes tényező a politikában. Kérdéses persze, kiből válhat politikus. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató egy barátját idézi, aki szerint szalonnából nem lesz kutya, vagyis politológusból politikus – főként szakpolitikus. De akkor kiből? Bakk hazai példákat idéz, meglátása szerint az erdélyi magyar politika 

nem igényli a szakértői munkát, a pártok a saját kebelükből alakítják ki a szakpolitikusi struktúrájukat, a politikusok menet közben szerzik meg a szükséges szakmai tudást. Ami nem feltétlenül jó: például az RMDSZ régóta közvitára váró autonómia-statútumát gyakorlatilag néhány pártpolitikus rakta össze.

 

 

Bár nem látszik, de Szász Alpár Zoltán ujján az egy katicabogár

 

Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára, egykori képviselő elismeri, hogy ő maga is autodidakta módon keveredett a politikába, huszonévesen. A rendszerváltás korában nem volt politikusképzés, hirtelen került előtérbe egy nemzedék, amelynek tagjai többnyire jogi végzettségűek voltak, ezért valamelyest volt fogalmuk arról, hogyan kéne átalakítani az ország alkotmányos berendezkedését. És bejött nekik: ma ők töltik be a legfontosabb közjogi tisztségeket Magyarországon.

 

A lényeg persze nem is az, hogyan „képződnek” a politikusok. Horkay Hörcher  

a társadalmi kontroll szerepét 

emeli ki, és arra ösztönzi a szellem embereit, vegyenek részt a közélet alakításában. Ha ez hiányzik, a politikusok mindenütt – Nyugaton is – korrumpálódnak és elkanászosodnak. És ebben nem tudunk vele vitatkozni.

 

Fotók: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS