Irodalom és identitás
Megkezdődött a 21. Partiumi Írótábor Nagyváradon. A hazai és magyarországi irodalomtörténészek mellett nyelvészek, írók, költők és bölcsészek is képviseltetik magukat a rendezvényen, melynek címe: Partium-Kompország. Irodalom és identitás.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Pro Universitate Partium Alapítvány 21. alkalommal szervezi meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon. Íme a program.
2014. július 10. (csütörtök)
16.00 Megnyitó. Köszöntőt mond János Szabolcs irodalomtörténész, egyetemi docens, a PKE rektora, Nagyvárad
16.30 Pomogáts Béla irodalomtörténész, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnöke, Budapest: Irodalom és identitás
17.00 Kávészünet
17.15 Beszélgetés, vita, közösségformáló eszmecsere
18.00 Meleg Vilmos: Divina dolce Várad (versműsor)
A nap moderátora: Barabás Zoltán költő
2014. július 11. (péntek)
10.00 Horváth Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd: Regionális kultúra? Baka István
10.30 Végh Balázs Béla irodalomtörténész, egyetemi adjunktus, Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozat: Provincializmus vagy regionalizmus
11.00 Balogh Andrea irodalomtörténész, egyetemi adjunktus, tanszékvezető, PKE: Utak A Holnapban. Balázs Béla és a holnaposok
11.30 Biró Annamária irodalomtörténész, egyetemi adjunktus, PKE: Rendszerváltás regényesen. Láng Zsolt és Papp Sándor Zsigmond köteteiről
12.00 Covaciu Norbert bölcsész, PKE: A kommunizmus utolsó éveinek nagyváradi színházi élete a cenzúra szempontjából
12.15 Törő Melánia bölcsész, Partiumi Keresztény Egyetem: Tabéry Géza regényei az irodalmi irányzatok, eszmék és viták tükrében
12.30 Nagy Zsuka költő, szerkesztő: Ugyanaz a föld. Szatmári és partiumi költők antológiája (könyvbemutató)
13.00 Benő Attila nyelvész, egyetemi docens, Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem: Román–magyar kulturális szótár (könyvbemutató)
13.30–14.30 Ebéd
16.00 Bertha Zoltán irodalomtörténész, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Debrecen: Sorsjelző
16.30 Sarusi Mihály író, publicista, népművelő, Békéscsaba-Balatonalmádi: Mindhalálig Zaránd
17.00–18.00 Beszélgetés, vita, közösségformáló eszmecsere
A nap moderátora: János Szabolcs rektor
20.00 Kiss Barna és az Utcazenekar: Sándor – Sándor (zenés est Weöres Sándor és Petőfi Sándor verseiből), Bodega Kávézó, Arany János u.
2014. július 12. (szombat)
10.00 Id. Szilágyi Ferenc (Hubart) költő, népművelő, Érmihályfalva: Az Érmellék mint a Partium szellemiségének bölcsője
10.30 Ifj. Szilágy Ferenc geográfus, egyetemi docens, PKE: A Partium értelmezései
11.00 Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke: Unió Erdéllyel, unió a Részekkel
12.00–12.15 Az írótábor díjának átadása Barabás Zoltán költőnek, laudációt mond: Mezey Katalin költő, író, műfordító. A díjat átadja: Tőkés László, a Partiumi Írótábor fővédnöke.
12.15–12.30 Zárszó: Sz. Horváth István, a PMMC igazgatója
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
