Peres ügyek

„Az Romániában nem kérdés, hogy a kormány miért léphetett koalíciós egyeztetés nélkül ebben a fontos kérdésben – arrafelé így mennek a dolgok. Mindenki mindenkivel volt már koalícióban, és buktatta is meg már jelenlegi cimboráját. Egy dolog örök: a magyarellenesség. A román diplomácia vezetője szerint a kisebbségek ügyének kezelése minden állam nemzeti hatásköre (Ceaușescu ezt úgy fogalmazta annak idején, hogy belügy), ezért az EB elutasító döntését korrektnek tartja. „Ebben a jogi procedúrában az EU – Románia által is helyeselt – álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Titus Corlățean.

A külügyminiszter következetes ember: az általa vezetett tárca elutasította Magyarország igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen is nyithassunk konzuli irodát. Ezzel kapcsolatban Radu Podgorean külügyi államtitkár szombaton úgy nyilatkozott: a romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia. Az erdélyi magyarok, közöttük a székelyek azzal okozzák a legnagyobb problémát Romániának, hogy léteznek. Ellentétben a szászokkal, akikkel most tökéletes a viszony, miután eladták őket súlyos márkamilliárdokért Németországnak. Pár éve Bajorországban ünnepelték meg a Barcaság első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját, és az eseményre meghívták az éppen hivatalban lévő román külügyminisztert is. Ő arról beszélt a kormánya nevében: a szászoknak tudniuk kell, hogy nagyon hiányoznak, és bármikor szívesen látják őket Romániában.

Most már csak a még ott lévő székelyeket, magyarokat kellene megszeretniük.”