Jaj neked, Szatmár!

Az Országos Statisztikai Intézet szakemberei megvizsgálták, hogy is állnak a romániai megyék a születéskor várható élettartam tekintetében. Ez a demográfiai mutató nem más, mint az élveszületések halálozási életkorának átlaga (az 1 évnél fiatabbak elhalálozását nem számítva).

Na kérem, kiderült (már amennyiben hinni lehet, ugye, a statisztikáknak), szóval kiderült, hogy

mioritikus hazánk matuzsálemei Vâlcea megyében élnek

(77,87 éves várható élettartammal), legalábbis absztrakt módon, a fenti demográfiai mutató szerint. Gratulálunk a nyertesnek! A vâlceaiak meg feltehetően pezsgőt bontanak és rágyújtanak egy havannára (a statisztikát rontandó).

Az ezüstérem, ki hitte volna, Bukarestnek jár (76,41 év). Akkora ott a stressz, nyakukon ül az egész rohadt politikai elit is, az ember azt gondolná, hullanak a bukarestiek, mint a legyek. De nem. 

És akkor most jó hír a Kincses Városnak. A dobogó harmadik fokán ugyanis Kolozs megye áll, 75,95 évvel. 

Ami azonban ennél sokkal gyászosabb izgalmat hordoz: melyik az a megye, ahol, ha tetszik, életfogytiglan berendezkedett a Kaszás? Félve írjuk le, de hát a statisztika vasbeton igazságának nem tudunk ellenállni.

A sereghajtó, a halálzóna, a jövőbeli senkiföldje,

kérem tisztelettel: Szatmár megye. Hát, nem irigylendő. Igaz, a különbség nem nagy. A Szatmár megyeiek várható élettartama 73,29 év. ez se rossz, de azért mégis. 

Az illetékesek utánajártak a sereghajtó eredmény valószínűsíthető okainak is. És tessék, a szatmáriak a következőkben bajnokok: magas koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás (ez drámai, a megye felnőtt lakosságának 76%-a túlsúlyos vagy elhízott), diabétesz és dohányzás. Nos, ezeken kéne változtatni. Vagy el is lehet költözni a dobogós megyékbe. De ha egyik változat sem működik, az se baj: mutassanak nyugodtan fügét a Halálnak. Néha bejön.