// 2026. október 26., hétfő // Dömötör
Sebestyén Márta Sebestyén Márta

Megható és lelki élmény itt lenni Szent László városában

// HIRDETÉS

„Felemelő élmény nekem Váradon lenni. Rengeteg barát, ismerős van itt, de sajnos ez egy átmenőpont, mert az ember rohan tovább.” Interjú.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sebestyén Márta
2014. július 03., 11:32

„Miért jó Szent Lászlóról énekelni Nagyváradon?
Először is nagyon megható és lelki élmény itt lenni Szent László városában. Először fordul elő velem, hogy egy ilyen alkalomból énekelhetek itt, felemelő élmény nekem Váradon lenni. Amúgy rengeteg barát, ismerős van itt, de sajnos ez egy átmenőpont, mert az ember rohan tovább, ide megy, oda megy, pedig annyi mindenkit kéne hogy meglátogasson. Anyai felmenőim egy része egyébként kötődik Váradhoz. Református lelkész családról van szó, ezt én is nemrég tudtam meg.

Milyennek találta a fogadtatást a mai estén?
Először nem láttuk a félhomályban, hogy hányan vannak. Attól féltem, hogy az első rész után, ami azért valljuk be, hosszú volt – sok volt a beszéd, és olyankor a közönség megszökik, mert egy idő után fizikailag nem bírja az ülést –, de amikor kigyúlt a fény, és láttam, hogy fönn a kakasülőn is, és minden kicsi szegelletben ülnek, figyelnek, és árad felénk egy óriási mennyiségű szeretet-energia, hát azt szégyelltem volna, ha nem állunk helyt. Nagyon boldog vagyok, köszönjük a váradiaknak.

Gondolt-e valaha is arra, amikor a zenei pálya felé fordult, hogy ekkora sikereket fog aratni ezzel a zenei stílussal?
Én olyannyira nem gondoltam semmire, hogy még ma sem tudnék válaszolni, ha valaki megkérdezné, hogy »na, fiam, mi leszel, ha nagy leszel?« Én ezt nem választottam, nem építgettem tudatosan, hogy én, kérem előadóművész leszek. Ez talán már magzatkoromban eldőlt, mert édesanyám még zeneakadémista volt, népzene szakos hallgatója volt Kodály Zoltánnak, amikor én születtem, és én valószínűleg olyan mennyiségű zenei és szeretetélményt kaphattam, hogy az nem maradt nyomtalan. Azt mondják a családtagjaim, hogy én előbb énekeltem, mint beszéltem. Ez az én kommunikációs nyelvem, én ezen értek, ezen beszélek, ez annyira magától értetődő volt, mint a kismadárnak az, hogy repül. Ez nem egy foglalkozás számomra, ez az én életem, enélkül nem is én volnék.”

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS