Európa újraértelmezése

„Cameron, aki szép lassan maga sem tudja eldönteni, hogy Nagy Britannia Európa vagy az Amerikai Egyesült Államok része kellene hogy legyen (netalán az európai államok a brit királyság doméniumai), akinek nem tetszik, hogy a brüsszeli csárdában bizony német a fődudás, de az sem, hogy gazdag államként többet kell vállalnia a közös konyha költségeiből, »érthető módon« megpróbálja megtorpedózni a változást.

Orbán Viktor álláspontja, ha nem is érthető, legalábbis nem meglepő. A magyar miniszterelnök ugyanis, bár elsőként szólalt fel Junker jelölése ellen, meghívót sem kapott a Cameron által összetrombitált konzervatív kormányfők előzetes egyeztetésére. Talán azért, mert az ő unortodox konzervativizmusa a vélt társak gyomrát is megfekszi. Orbán ugyanis egyértelműen annak az irányzatnak a képviselője, hogy Brüsszel fizessen és kussoljon, és azt is számtalanszor bizonyította, hogy a demokráciával egyre inkább hadilábon áll. Márpedig ez a Junker személye ürügyén zajló huzavona bizony az Európai Unió tényleges demokratikus működésének erősítése irányába mutat.

De a magyar miniszterelnök számára a magyar nemzeti parlament is bokréta a saját kalapján – miért támogatna egy erős Európai Parlamentet? Orbán azt szokta meg, hogy személyi kérdésekben nincs kecmec, arról ő dönt és punktum.

Ezúttal viszont Brüsszelben másként alakulnak a dolgok.”