// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Csíkban már a TIFFszeredára hangolódnak

// HIRDETÉS

Jövő héten Csíkszereda is fesztiválozik. A TIFFszereda Nemzetközi Filmfesztivál az otthon, a család, a párkapcsolat témáira fókuszál.

Július 2–6. között második alkalommal rendezik meg a TIFFszeredát Csíkban. Az ötnapos rendezvény idején közel 40 művész-, dokumentum- és játékfilm lesz látható, kiállítások, koncertek, kerekasztal-beszélgetések és néző–filmalkotó találkozók gazdagítják a programot.

A szervezők a város vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondták: a TIFFszereda fórum a szakmabeliek számára. Hangsúlyt fektet a magyar filmes alkotások széleskörű ismertetésére, a magyar és román alkotók közti párbeszédre, ugyanakkor filmművészeti oktatásban részesít iskolásokat. Célja értékeket felmutatni: nemcsak filmben, hanem képzőművészetben, építészetben, könyvkiadásban is. Ennek jegyében a TIFFszereda rendezvénykínálatát olyan eseményekkel bővítették, mint például a Kós Károly – Opera Omnia című vándorkiállítás, Bajkó Attila Meseoázis vagy Demeter Márta ÉNkép MÁSKÉPP című tárlata, illetve Zakariás Erzsébet Janovics, az erdélyi Hollywood megteremtője című könyvének a bemutatója.

Magyar dokumentum- és játékfilmek seregszemléje

Az EducaTIFFszeredán 5–8., illetve 9–11. osztályos diákok vesznek részt. Míg a kisebbek neves tanárok vezetésével a rajzfilmkészítés technikáját sajátíthatják el, a felső tagozatosok a filmesztétikai beszélgetések után erdélyi zenekarok számára fognak videoklipeket készíteni elismert szakemberek irányításával.

 

A TIFFszeredán bemutatott 22 nagyjátékfilm közül több alkotás nemzetközi filmfesztiválon nyert díjat, a Stockholm című film pedig az idei kolozsvári TIFF nagydíjas alkotása. A dokumentumfilmes nap idén kétszer annyi filmmel jelentkezik, mint a tavalyi TIFFszeredán: a fesztivál első napján, július 2-án 16 alkotás fut a vásznon egész nap – ezek közül egy-egy film Márton Áronról, Posztler Györgyről, Kós Károlyról, Nagy Imréről, illetve Korniss Péterről készült portré. Ezekre a vetítésekre a belépés ingyenes.

 

A TIFFszeredára a Jegymester (jegymester.ro, biletmaster.ro) hálózatán keresztül lehet elővételben jegyet vásárolni: az online felületen 10 lejbe kerül egy belépő, diákok és nyugdíjasok számára 8 lej, helyszínen pedig 12 lej. A nyitóvetítésre 15 lej a belépőjegy ára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS