Jobboldali összefogás: mi lesz Băsescuval?

Bár egy nappal az európai parlamenti választások után még úgy tűnt, hogy miközben a szétforgácsolt jobboldal csúfos vereséget szenvedett, egy jobboldali nyertese mégis van a voksolásnak: a Traian Băsescu államfőhöz közel álló körök által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP), amely alig néhány hónappal bejegyzése után több mint 6 százalékos eredményével máris átlépte a parlamenti küszöböt. A párt részsikere közvetve Băsescu diadalaként is értelmezhető volt.

Ám annak nyomán, hogy Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális párt (PNL) vezére bejelentette lemondását, egyúttal sikeresnek tűnő tárgyalásokat kezdeményezett a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) a jobboldali összefogásról, valamint a két párt későbbi fúziójáról, fordult a kocka, és úgy tűnik, Băsescu számításai mégsem jönnek be.

A PNL és a PDL ugyanis egyaránt ellenségének tekinti, ezért lehet, hogy épp az a politikus, illetve a hozzá közel álló erők maradnak ki a jobboldali egyesülésből, aki már évek óta annak legfőbb szorgalmazója.

Ismeretes, hogy a 2004-es választásokat követően Băsescu a PDL (akkor még csak PD) volt elnökeként a PNL és a PD egyesülését szorgalmazta. Erről elvileg megállapodás is született, ám aztán Călin Popescu Tăriceanu PNL-elnök és miniszterelnök meggondolta magát, és az egyesülés helyett a PNL és a PDL közötti mélyülő ellentétek a koalíció felbomlásához vezettek. A PNL Băsescuhoz közeli szárnya ugyan végül kilépett, és a PD-vel egyesülve létrehozta a PDL-t, de ezzel nem sikerült halálosan megsebezniük a PNL-t, viszont Băsescu esküdt ellenségévé tették – olyannyira, hogy a liberálisok 2012-re már a posztkommunista szociáldemokratákkal álltak össze, csak azért, mert a doktrínabeli különbségek ellenére Băsescut közös elleneségnek tekintették. Az államfő félreállítására tett kísérlet végül a kétharmados többség ellenére sem sikerült, és végül ez a koalíció is felbomlott, de a PNL-sek Băsescuval szembeni ellenszenve megmaradt.

A PDL egy időben gyakorlatilag az államfő tenyeréből evett, ám a tavaly márciusi tisztújítás már nem Băsescu szándékai szerint alakult. Az elnök szerette volna, ha mandátuma idei lejártát követően olyan pártba térhet vissza, amely teljesen az ő befolyása alatt áll. A tisztújító kongresszuson azonban nem az általa támogatott Elena Ufrea győzött, hanem Vasile Blaga addigi pártelnök, ezért Băsescu látványosan szakított a párttal, és létrehozta a népi Mozgalmat a jobboldal „megújítására”, amelybe több PDL-s politikus is belépett, és végül PMP néven a PDL-lel is szemben álló pártot hoztak létre.

Most mindez visszaütött, ugyanis a PNL és a PDL rájött: szétforgácsolt erőkkel nem lehet megverni az egységes baloldalt, ezért most megpróbálják egyesíteni erejüket. Băsescut és pártját viszont a jelek szerint nem szívesen látnák a szövetségben, legfeljebb akkor, ha a PMP feladva eddigi politikáját, még első születésnapja alatt beolvad az új jobboldali pártba.

Mindez minden bizonnyal megrázó lehet Băsescu számára, aki az elmúlt tíz évben mindvégig magának vindikálta a jobboldal vezető politikusának szerepét, még akkor is, ha az alkotmány értelmében az államfő nem pártpolitizálhat.

Jelenleg úgy tűnik, a PNL 15 és a PDL 12 százaléka még a Mihai Răzvan Ungureanu exkormányfő vezette Polgári Erő (FC) 2,6 százalékával kiegészítve sem lesz elegendő a PSD és törpe szövetségesei által elért 37 százalékos eredmény ellensúlyozásához a novemberi államfőválasztáson. Arról nem is beszélve, hogy a PNL jelenlegi politikáját hevesen bíráló Tăriceanu expártelnök egy, a PSD által támogatott, „alternatív” liberális párt megalakításával lecsíphet a támogatóikból valamennyit. Ugyanakkor megtörténhet, hogy az összefogás lelkesítő és mozgósító erővel hat majd a jobboldali szimpatizánsokra, és egyrészt azok is hajlandóak a PNL-PDL-FC-szövetségre szavazni, akik most távol maradtak, másrészt azok közül is sokan visszatérnek, akik a PMP-re szavaztak.

A választásig azonban még sok idő hátra van, és Băsescut ismerve nehezen hihető, hogy hajlandó elfogadni a háttérbe szorítását a jobboldali egység létrejöttekor. Az elnökválasztást megelőző időszak így még igencsak mozgalmasnak ígérkezik a román jobboldal számára.