Európa Tanács: sérülékeny a romániai magyar közösség

Főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálja Romániát kedden közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI). A dokumentum a magyarságot is sérülékeny közösségek között említi.

A negyedik Romániáról szóló ECRI-jelentés elismeri, hogy a legutóbbi, 2006-os jelentés óta történtek előrelépések a romák ügyében (a rendőrség romákat is alkalmazott, a köztelevízió népszerűsíti kultúrájukat, segítik gyermekeik beiskolázását), de rámutat: a romákat nem védik eléggé a rendőri diszkrimináció ellen, gyermekeiket pedig gyakran elkülönítik az iskolákban.
 Az ET szakértői azt is nehezményezik, hogy a román politikusok is sokszor megvetéssel beszélnek a romákról, azt állítják, hogy nem is akarnak beilleszkedni, úgy állítják be: összefonódás létezik a romák és a bűnözés között. A média gyakran ellenséges hangnemben, előítéleteket terjesztve számol be a romákkal kapcsolatos hírekről - állítja a jelentés, amely szerint a büntető törvénykönyv rasszizmus elleni előírásai „üres szavak" maradnak, ha nem alkalmazzák őket.
 A román társadalomban megnyilvánuló intolerancia veszélyeztetett célcsoportjai között (a romák, zsidók, vallási kisebbségek mellett) az ECRI-jelentés a magyarságot is megemlíti.
A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete - a Székelyföldet beolvasztó - közigazgatási átszervezési tervekre, és a székely zászló tiltására utal, majd felkéri a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.
Az ECRI-jelentés rámutat, hogy míg a székely zászló miatt a hatóságok beperelték a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokat, más megyék zavartalanul használhatják regionális jelképeiket, illetve a hatóságok védelmükbe vették azt az iskolás lányt, aki egy Kovászna megyei iskolában román nemzeti hajszalaggal tüntetett a magyar nemzeti ünnepen és emiatt fenyegetés érte. A strasbourgi szaktestület ezért az etnikai ellentétek következetes és diszkrimináció-menetes kezelését sürgeti.
 Az ET szakértői bizottsága a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá teszi, rámutatva, hogy legutóbbi ECRI-jelentés óta a visszaigényelt kétezer ingatlanból csak 568-nak a helyzete rendeződött. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a restitúció ügyét a holtpontról.