// 2026. január 15., csütörtök // Lóránt, Loránd

Szemétteleptől luxusétteremig mentik a mozikat

// HIRDETÉS

Egyelőre csak kampánnyal mentik, de alakul a tudás is arról, hogyan kellene feltámasztani és felfuttatni a vidéki városok mozijait.

Apokaliptikus statisztikák és a feltámadás reménye lengte be hétvégén Kolozsvár egyik felkapott éttermének a padlását. Ott zajlott a TIFF Mentsétek meg a mozikat! kampányának első konferenciája arról, hogyan is kellene hozzáfogni a mentéshez.

 

Felszólalt Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és vészharangozó, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki megígérte, hogy mindent megtesz, illetve két hölgy, akik elmesélték, hogyan dobták le és hogy működik a lengyel a horvát mentőöv a vidéki mozik számára. Mindkét mentőövben az oxigént az EU-s pénz és a mozik összefogása jelentette.

 

 

A fesztiváligazgató egyszerűen magnetizálta a közönségét. Giurgiu mellett Emil Boc, Tina Hajon és Marta Materska-Samek.

 

Indításként a pusztulás számaival sokkolt Giurgiu, hogy felébredjünk az előző éjjeli mozizás álomvilágából: 

  • 1948-ban Romániában 308 vetítő működött mozikban, kultúrotthonokban, szakszervezetek székhelyén;
  • 1970-ben 6278 vetítő (559 darab 35 mm-es filmet vetített, 5714 darab pedig 16 mm-est) működött immár iskolákban is, és öt karaván járta az ország elzárt, gyakran áram nélküli falvait;
  • 1989-ben 630 mozit működtetett a Romania Film;
  • 2013-ban 25 vetítőtermet, ezek közül hatot korszerűsített digitális technikával.

Bukarestben a háború alatt 46 mozi működött, 2014-ben a multiplexeken kívül hat állami mozi. Persze a múlt századi adatok azért is ilyen óriásiak, mert a háborúzó felek és a kommunista rezsim is korán felismerte a mozgóképben rejlő propaganda-potenciált, és rendesen ki is használta - hangzott el gyorsan, nehogy a fizetőképes falusi és kisvárosi keresletre gyanakodjunk.

 

Mert az 1989 után sem ütötte fel a fejét, rengeteg moziból áruház, bingóterem, gyorsétkezde vagy diszkó lett, aminek következtében tavaly a romániai városok 78 százaléka mondhatta el magáról, hogy kiveszett belőle a filmszínház. Ami azt jelenti, hogy itt 315 ezer lakosra jut egy mozi, míg például Csehországban 15 ezerre.

 

Romániában jut a legkevesebb vetítőterem százezer lakosra az egész EU-ban, mérte fel az olasz Media Salles, mégpedig 0,89. Ugyanez a szomszédainknál így néz ki: Szerbiában 1,5, Bulgáriában 1,85, Horvátországban 2,66, Magyarországon 3,94, Szlovákiában 4,57.

 

 

A hazai mozik 1989-ben 156 millió jegyet adtak el, 2005-ben, a mélyponton 2,8 milliót. 2006-ban fordul a trend, és ugyan az már nem látszik a grafikonon, de tavaly már a 9 milliót ütötte a jegyeladás. A zöld vonal a képen az árbevételeket mutatja millió lejben: a jegyeladás 8 év alatt 90 millió lejt ugrott.

 

A reménygörbét Kolozsvár ráadásul azzal is megdobja, hogy teljesen felújított és digitalizált három hagyományos mozit, ezek közül a Repcsi tavaly gazdaságilag verte az egész hazai mezőnyt (a multiplexeket nem számítva). A kolozsvári mozik pedig kedvezményes és ingyenes vetítéseket is biztosítanak alacsony jövedelműek számára, vagyis a nézőszám itt magasabb, mint amennyi a jegyeladásokban megmutatkozik.

 

Giurgiu szerint az utóbbi 1-2 évben csökkent a multiplexek jegyeladása, míg a digitalizált hagyományos moziké meredeken nőtt.

 

Ezek a reménycsírák már ki is hajtottak ott, ahol veteményként kezelték őket: Lengyelország Malopolska nevű régiójában (déli országrész), illetve Horvátországban. A lengyel régió helyzetét Marta Materska-Samek mutatta be, az ottani Mozifejlesztő Alapítvány elnöke.

 

 

A padláskonferencia helyszíne

 

Az EU-s pénzek lehívásában egyébként is éllovas Lengyelországban ők civil szervezetként a kohéziós alapot célozták meg, amelynek fő célja közelíteni az életszínvonalat az Unió eltérő fejlettségű régióiban. Az alapítvány összehívta 2008-ban azoknak a kisvárosoknak az elöljáróit és kultúraktorait, ahol volt mozi, és bemutatta, hogy ha közösen pályáznak jól megírt, fenntartható programokkal, akkor van esélyük. 

 

Nemcsak felújított mozira, hanem a felújítással kávézóra, új közösségi helyre és ezzel munkahelyekre és felpezsdülő közösségi életre. Az elöljárók fele őrültnek nézte őket, másik fele viszont fellelkesült, mesélte Marta, és belevágtak. 

 

A pályázatokban szigorú mennyiségi célokat vállaltak, és azokat volt a legkönnyebb teljesíteni, mondta az alapítványigazgató, mert jól választották ki a településeket. A régióban gyakori például, hogy 4-5 km-re vannak egymástól városkák, és úgy gondolták át a mozihálózatot, hogy az egyes mozik ne legyenek egymás konkurrenciái, mindegyiknek jusson közönség.

 

Ezenkívül koordinálják a moziműsorokat, megosztják egymással a moziműködtetés csínját-bínját, sok európai produkciót vetítenek, és természetesen más kultúrrendezvényeket is befogadnak.

 

 

A konferencia után indult az ingyenes vetítéssorozat a dzsungellé pusztult kolozsvári filmraktár területén. 

 

A horvátok más utat jártak ugyanolyan biztató eredményekkel. A meghívott Tina Hajon az országos hatóságként minisztériumi pénzből is működő, de attól független Horvát Audiovizuális Központ igazgatója volt, aki 2011-ben vette át a tisztséget, és két év alatt sikeresen koordinálta két tucat mozi digitalizálását.

 

Ott tehát országos szintű volt a program, nem civilszervezet, hanem állami szerv bonyolította, és nem EU-s pénzből, mert akkor Horvátország még nem volt tagja az Uniónak.

 

Felmérték terepen a nem multiplex mozik állapotát, és kemény ajánlatot tettek nekik: ha beszállnak a programba, a digitalizálás költségének 60-70 százalékát fedezi a minisztérium, cserébe ők közösségi helyként is működtetik a mozikat, és vetítik a szerződésbe belefoglalt hazai és európai filmeket, oktatóanyagokat, gyerekműsorokat.

 

A dolog működik, az idei első féléves jegyeladási adatok száz százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbiakhoz, vagyis a korszerűsítés előtti időszak utolsó félévéhez viszonyítva, mondta Tina Hajon.

 

 

A nap végén bebújtunk a TIFF legambíciózusabb mentési projektjének a helyszínére metamozikat nézni: egy hazai és egy dél-amerikai filmet pusztuló mozik gépészeiről, jegykiadó nénijeiről, az ő emlékeikről a szép időkről, és hogy mivel töltik a hanyatlás napjait.

 

Közben eszméletlen hideg volt, és az sem melegített fel, hogy mobil luxybár gurult a helyszínre luxy árakkal. Tudor Giurgiu ugyanolyan otthonosan mozgott amúgy a filmes szeméttelepen, mint délelőtt a pöpec étteremben, annak ellenére, hogy a nyirkos hidegben szétkígyózó filmtekercsek közül ürülék szaga is terjengett.

 

 

 

 

 

 

 

Ha valaki szeretne beszállni abba a szintén őrült és többéves projektbe, hogy ebből a szétmálló romból filmmúzeum, kávézó és a buszállomás mögötti kerület kultúrközpontja váljék, vagy hogy több hazai város kapjon ismét mozit, az itt talál több információt a kampányról, itt pedig közvetlenül adakozhat. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Lemondott egy erdélyi  polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát
Krónika

Lemondott egy erdélyi polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát

Lemondott szerdán Bánffyhunyad ötödik ciklusát töltő polgármestere, Mircea Moroşan.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat
Székelyhon

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Hétfőtől lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket Marosvásárhelyen. Már az esztendő első nyitvatartási napján többen éltek a lehetőséggel, és törlesztették pénzügyi kötelezettségeiket, de hosszú sorok sehol nem alakultak ki hétfő reggel.

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi
Krónika

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi

Sajátos tiltakozási módot talált egy suceavai férfi a helyi adók drasztikus megemelése ellen: csak aprópénzzel fizette be tartozását az önkormányzatnak.

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön
Székelyhon

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön

Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS