// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Mégis újratemethetik a „Székely Apostolt”?

// HIRDETÉS

Politikai vagdalkozásoktól sem mentes közleményben szögezi le Székelyudvarhely polgármestere és a város több kulturális intézményének vezetője, hogy Nyírő József hamvait márpedig el lehet temetni.

Székelyudvarhely polgármestere és a város több kulturális intézményének vezetői szerint nincs akadálya Nyírő József hamvai újratemetésének. Mint Bunta Levente elöljáró, Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, Szőcs Endre, a Városi Könyvtár igazgatója és Farkas György városmenedzser közös közleményben beszámolt: az Országos Lakosság-nyilvántartó és Adatbázis-kezelő Igazgatóságtól azt a választ kapták, hogy a polgármesteri hivatalnak nem kell temetkezési engedélyt kibocsátania a hamvak eltemetéséhez.

Állásfoglalásuk előzménye, hogy – mint arról beszámoltunk – a marosvásárhelyi táblabíróság szerdán helybenhagyta a Hargita megyei törvényszék két évvel ezelőtti ítéletét, semmisnek nyilvánítva a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kibocsátott, Nyírő József nevére szóló temetkezési engedélyt.

A közlemény aláírói felelevenítik az erdélyi író földi maradványainak spanyolországi kihantolását, majd székelyföldi újratemetését célzó kezdeményezéseket, leszögezve: Székelyudvarhely polgármesteri hivatala a kezdetektől fogva nemzeti, politikán vagy pártérdeken felüli ügynek tekinti és kezeli a kérdést.

Emlékeztetnek, hogy 2010-ben Szőcs Géza akkori magyarországi államtitkár székelyudvarhelyi látogatása során Bunta Levente kezdeményezte Nyírő földi maradványainak hazahozatalát, ezt megelőzően levelet írtak a madridi polgármesternek a folyamat elindítása végett. Az udvarhelyi intézményvezetők úgy vélik, az újratemetés meghiúsulásáért az ügyet később felvállaló Magyar Országgyűlés megbízottját és a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítványt terheli a felelősség.

Felidézik, hogy Fráter Olivér, a Magyar Országgyűlés elnökének megbízottja a polgármesteri hivatalhoz csak 2012. május 25-én (pénteken), két nappal a vasárnapi temetés előtt tette le a kérést és ügyiratcsomót, amelyben a temetéshez szükséges igazolás kibocsátásáért folyamodott. „Ez a tény joggal veti fel a kérdést, hogy valóban méltó, akár szerény újratemetést akartak-e, vagy figyelemfelkeltő, kedélyeket bolygató eseményre készültek, mely alighanem összefüggésbe hozható az akkor éppen zajló választási kampánnyal. A kérést nem csak hogy a temetés előtti utolsó munkanap utolsó óráiban tették le, hanem a leadott dokumentáció is hibás volt (következetlen névhasználat, az elhamvasztás tényét igazoló okirat keltezése korábbi – 2012. május 11., mint a hamvasztás időpontja – 2012. május 22.)" – szerepel a közleményben, amely szerint a városháza ennek ellenére azért bocsátotta ki az – igazságszolgáltatás által később semmissé nyilvánított – igazolást, mivel fontosabbnak tartotta a „Székely Apostol" méltó eltemetését, mint a további politikai vagdalkozást.

Buntáék szerint beigazolódott, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tud méltó ügyintézője, szervezője lenni a temetésnek és sajnálják, hogy a Magyar Országgyűlés elnökének megbízottjában „társra találtak ügyködésükhöz".

„Mindannyiunk célja az kell legyen, hogy két év után a hamvak elhelyezése méltóképp megtörténjen. Kérésünk csupán az, hogy ne kampányszerűen, politikai célokat szolgálva kerüljön erre ismét sor, ezáltal másodszor is ártva az elhunyt emlékének " – áll a közös állásfoglalásban.

Mint ismeretes, két éve tragikomikus előzmények után zajlott le az eredetileg újratemetésként meghirdetett, de a román hatóságok közbelépése nyomán megemlékezéssé átminősített rendezvény. A rendőrség hajtóvadászatot indított Nyírő József hamvai után, és több járművet is megállítottak, hogy átkutassák. Így járt Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője is, akit Marosvásárhely és Székelyudvarhely között tartóztattak fel azzal az ürüggyel, hogy drogcsempészek után kutatnak. Mivel a szükséges engedélyek híján nem adott engedélyt autója átkutatására, bekísérték a rendőrségre, ahol végül átkutatták a csomagját, amelyben egy lezárt urnát találtak. Az urnában azonban Nyírő hamvai helyett csupán egy kétnyelvű, „Nem nyert” feliratú papírlap volt.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS