// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elsírtad magad a TIFF-megnyitón?

// HIRDETÉS

A filmek legfőbb válogatója szólt, hogy készítsd elő a pézsét. Csillogás, büszkülés és meghatódott nénik között indult a fesztivál.

Ki gondolta volna előre, hogy főképp a TIFF-ről szól majd a TIFF ma esti gálája. A 13. Transilvanian International Film Festival terembe szorult megnyitójának első kiadására jutottam be ma este, ahol Tudor Giurgiu fesztiváligazgató legalább egy órán át beszélt és vetített arról, mit csinál a TIFF, amikor nincs TIFF. 

Még így is épp csak említette a tavaly nyári Colours of Cluj fesztivált (idén augusztus 7-10. között!), a berethalmi Luna plină (Telehold) horror és fantasyfilmfesztivált. Inkább werkfilmet vetített róluk. És arról, mekkora telitalálat volt kivinni a fesztivált és a pataréti gyerekeket tavaly Bonchidára, és hogy beszoktak utána a Mărăști moziba. Ami idén újra fesztiválhelyszín, sőt a helyi viszonyokhoz igazítva: egy jegy áráért ketten mehetnek filmet nézni.

 

Új de már elit helyszínként ajánlotta be a Győzelem mozi melletti tisztiklubot. Giurgiu szerint nagyon fogjuk élvezni a klasszikus hangulatú vetítőtermet, illetve azt a modern technikát, amivel a Sapientia új épületének amfiteátrumában vetítenek majd nekünk.

 

 

Tudor Giurgiu és a Cercul Militar

 

Büszkülés előtt/után Giurgiu köszönetet mondott Emil Bocnak, hogy mennyire fesztiválbarát városházát működtet, illetve Kelemen Hunor kulturális miniszternek, hogy utolsó pillanatban kiharcolta, a TIFF idén is megkaphassa a szokásos minisztériumi támogatást. Megköszönte az idei szponzoroknak, hogy látnak fantáziát a fesztiválban, és beszólt a korábbiaknak, hogy most bezzeg igénylik a meghívókat, miközben a nem emelkedő eladásokra hivatkozva elálltak a támogatástól.

 

Holott az nem időszaki forgalomnövekedésben, hanem presztízsben szok megtérülni. Gáz, ha erről egy fesztiváligazgató kell kioktassa az üzleti szférát.

 

A polgármester is vastagon megdicsérte Tudor Giurgiut és a fesztivált, hogy 13 éve dobják fel Kolozsvár és egész Erdély kulturális életét. Boc nagyon is tudatában van annak, hogy a jól menedzselt kultúra nem pénznyelő automata, hanem a gazdaság motorja is lehet. Lerítt róla és Giurgiuról, hogy autentikusan tisztelik egymást, és hogy ez a TIFF-Kolozsvár affér is a beautiful friendship.

 

 

Ami még csak alig kezdődött el, hiába tart már 13 éve. A Monostor Open Air vetítésekkel a TIFF honosította meg azt az elképzelést és gyakorlatot, hogy a paneldzsungelekbe is el kell vinni a kultúrát, mert ott is fogyasztják (utána lett Ecsetgyár a Mărăști negyedben, majd La Terenuri a Monostor tetején), de a java csak most jön.

 

Kolozsvár ugyanis saját filmalapot tervez, beszállna a város az itt forgatandó filmek büdzséjébe, produkciós tereket és stúdiókat tervez a Kerekdombon. 

 

 

A mozis nénik és bácsik már beültek a megnyitóra, és nagyon élvezik a felhajtást.

 

A fesztivál pedig teljes gőzzel elindította a Mentsétek meg a mozikat kampányt. Holnap kezdődik egy egésznapos konferencia arról, hogyan és milyen ötletekkel lehet újra életet lehelni a kihalt vetítőtermekbe, hogyan lehet erre pénzt szerezni. Mert Horvát- vagy Csehországban már csináltak ilyet, és akik csináltak, azok most elmondják többek között Bocnak, más polgármestereknek és érdeklődőknek. 10:30-tól a Szentegyház utcában a Boema manzárdterében.

 

Giurgiuék helyi célja a kolozsvári filmraktár rendbetétele, hosszabb távon pedig múzeummá és helyi kultúrközponttá alakítása, mert ott a buszállomás környékét még semmilyen kultúrkezdeményezés nem szelidítette meg. Az első fázishoz (takarítás, elkerítés, további romlás megakadályozása) mintegy 7000 euró kellene, arra itt gyűjtenek, míg a múzeum, kávézó, vetítőterem kialakítását 2020 körülre tervezik.

 

 

Mozis nénik mesélik, mekkora élet volt a filmelosztó központban.

 

A Nádas patak mellett futó Majakovszkij utca végén van ez a rom, ami 2006-ig az erdélyi mozik filmelosztó központjaként működött, utána úgy megrohanta az enyészet, hogy se ablak, se ajtó nem maradt rajta, csak rengeteg celluloid tekercs és buja növényzet az udvarán. 

 

Körülbelül 60 embert foglalkoztatott, Giurgiuék évek óta ismerik azokat a mozis néniket, akik annó még ott dolgoztak, és most fel is hívta őket a színpadra, hogy meséljék el, mi működött ott és hogyan. A nénik meg nagyon élvezték, hogy reflektorfénybe került a múltjuk.

 

Állítólag a helyet kipucolták annyira, hogy holnap este fél kilenctől meg lehet nézni, 21:45-től és 22:30-tól pedig mozikról készült filmeket vetítenek a falára. Tavaly még buja filmhalmok, törmelék és fák, bokrok között evickéltünk, amikor először megmutatták a helyszínt.

 

 

Gálabohócok a Studház előterében

 

Ugyancsak holnap indul a bonchidai banzáj Weekend la Castel címen. A programból annyi derül ki, hogy szombat este Makk Károly Bolondos vakáció, illetve Csibi Lászlónak A kastély árnyékában című rövidfilmjét vetítik, de az nem derül ki, hogy napközben gyerekprogramok, kreatív és sportversenyek lepik el a Bánffy-kastély udvarát. Meg az eső a meteorológusok szerint.

 

Vasárnap, június elsején viszont már nem fog esni, kora délután koncertezik ott a lengyel Male Instrumenty sok bolond hangszeren, és állítólag megtanítanak hangszereket improvizálni. 21:45-től pedig az 1984 című Michael Radford-filmmel ünnepeljük, hogy 30 éve volt 1984. És akkor jött ki a film is.

 

 

A TIFF mint Kolozsvári második legjelentősebb filmes kezdeményezése felfedezte magának az eddigi legjelentősebb filmesét, a filmezést itt száz éve meghonosító Janovics Jenőt. Pár hete mutatták be a róla szóló többnyelvű könyvet, most pedig Tudor Giurgiu pár fotót róla, hogy lokálpatrióta büszküléssel zárhassa a megnyitót. És hogy többségi honfitársaink is fedezzék végre fel maguknak.

 

De a legnagyobb újdonságot Mihai Chirilov művészeti igazgató tartogatta a végére: kivételesen nem véres bosszúfilm vagy olcsó komédia a TIFF nyitófilmje, hanem Stephen Frears legújabb alkotása, a sokrétű, mégis könnyen fogyasztható dráma, a Philomena.

 

Chirilov szerint garantáltan könnyfakasztó, csomag pézsével kell beülni rá, és bár megrázó, de felemelő a vége. És mindenkinek olyan bölcs és derűs fesztiválzabálást kívánt, mint amilyen a címszereplő, Philomena attitűdje.

 

Úgyhogy mi már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy elsírtad-e magad rajta.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS