RMDSZ: viszonylagos siker

Viszonylagos sikert ért el az RMDSZ a vasárnapi európai parlamenti választáson, hiszen a szövetség csupán megőrizte Tőkés László kilépése után megmaradt két képviselőjét, nem tud három honatyát delegálni az uniós törvényhozásba.

Ismeretes, hogy öt évvel ezelőtt létrejött az erdélyi magyar összefogás RMDSZ-logó alatt futó listája, amelyen Tőkés László volt a húzónév, és akkor három képviselőt sikerült bejuttatni az uniós törvényhozásba.

A szövetség ugyanakkor most ellenfél nélkül indulhatott el, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indított saját jelöltet, hanem Tőkés László Fidesz-KDNP-listán való indulását támogatta, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig az RMDSZ mögé beállva mondott le saját jelöltjeiről. A pálya így szabad volt, csupán egyetlen akadály állhatott volna a szövetség útjában: az európai témák iránti érdektelenség – bár a magyar választói közösség rendszerint fegyelmezettebb, és jobban mozgósítható -, illetve az, hogy az alternatíva hiánya miatt jelentős lesz a választói távol maradás az RMDSZ politikájában csalódott polgárok körében.

Ezt az akadályt a magyar kormányoldal részben elhárította. Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a választáson való részvételre és a magyar képviselet erősítésére buzdította szavazókat. Mivel pedig köztudomású, hogy a Fidesz-KDNP, illetve személyesen Orbán Viktor jelentős tekintéllyel és befolyással rendelkezik az erdélyi magyar közösség körében, sokan annak ellenére is megfogadták a tanácsot, hogy egyébként rég kiábrándultak az RMDSZ-ből.

A Fidesz részéről két ok is indokolhatta, hogy miért álljon ki az RMDSZ mellett. Egyrészt az, hogy az EMNT mellett az RMDSZ is részt vállalt a magyar országgyűlési választás előtti regisztrációban, másrészt mert számos vezető RMDSZ-es politikus egyértelműen a Fideszre való voksolásra biztatta a regisztrált kettős állampolgárokat. A fideszes vezetők ezt a „szívességet” viszonozták.

Másrészt ott vannak a tágabb, európai prioritások. A korábbi ellentétek ellenére a Fidesz és az RMDSZ is az Európai Néppárt tagja, az általános érdek pedig az volt, hogy a néppárt minél jobb eredményt érjen el összeurópai szinten, és utasítsa maga mögé a szocialistákat. Emellett szűkebb, magyar érdek, hogy minél több magyar, és - a kormányoldal szerint – lehetőleg néppárti képviselő kerüljön be az EP-be, hogy növekedjen a magyar lobbi ereje.

A Fidesz ezen lépései nyomán a kommunikáció szintjén egyúttal azért is learathatja a babérokat, hogy mindkét erdélyi oldal mellett kiállt, hiszen Tőkést befutó helyen indította, miközben az RMDSZ kampányát is segítette.

Az RMDSZ-listáról tehát most úgy jutott be két képviselő, hogy az immár csupán egypárti, nem pedig a magyar összefogás nyomán létrejött lista volt. A részvételi arány nagyobb volt, mint négy éve, és bár a magyar szavazópolgárokat sikerült mozgósítani – nem kis mértékben annak a vasárnap délutáni internetes kampánynak a segítségével, amelyben úgy próbálták még jobban mozgósítani a magyarokat, hogy azt állították: a románok részvételi arányához képest tíz százalékkal elmarad a magyaroké, így veszélyben a bejutás – jóval kevesebben szavaztak az RMDSZ listájára, mint öt éve.

A kérdés most az, ennek nyomán hogyan módosul a viszony – ha egyáltalán módosul – az RMDSZ és a többi párt, elsősorban az EMNP között. Az RMDSZ – arra hivatkozva, hogy a romániai magyar közösség egyedül őt tüntette ki bizalmával, hogy a parlamentben képviselhesse – eddig mereven elzárkózott a párbeszédtől. Pedig érdemes emlékezni arra, hogy a mostani 6,3 százalék elmarad az összefogás listája által öt évvel ezelőtt besöpört nyolctól, a mostani 350 ezer voks pedig az akkori 431 ezertől.