Orosz-magyar „összeesküvés”

Kép: www.borsonline.hu

Az utóbbi időben Bukarestben egyre szaporodnak azok a megnyilatkozások, elemzések és újságcikkek, amelyek megkísérlik Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseként feltüntetni Orbán Viktor magyar államfőt, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit pedig megkísérlik olyan színben feltüntetni, mintha azok a Krím és a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk mintájára a szeparatizmussal volnának egyenértékűek.

Az ilyen megnyilvánulásokhoz többek között a magyar kormányfő beiktatási beszédében elmondottak szolgáltattak muníciót, Orbán ugyanis arról beszélt, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van a magyar állampolgársághoz és az autonómiához. Kijev ennek nyomán meglehetősen túlzóan reagált, bekéretve a kijevi magyar nagykövetet, úgy állítva be a helyzetet, mintha Orbán Putyin példája nyomán elszakadásra bátorította volna a kárpátaljai magyarokat, holott a beszéd a legkevésbé sem volt így értelmezhető. Ezt Orbán is megerősítette, aki néhány nappal később leszögezte: az Oroszországgal fennálló konfliktusban Budapest Ukrajna mellett áll, azonban az új Ukrajna csak akkor lehet valóban demokratikus és európai, ha biztosítja a kisebbségi jogokat, akár az önrendelkezést is, Magyarország pedig támogatja a kárpátaljai magyar közösséget az általa kitűzött jogkövetelések megvalósulásában.
Egyes bukaresti publicisták és sajtóorgánumok ugyanakkor máris elkezdték kongatni a vészharangot, azt inszinuálva, hogy Magyarország is területeket akar Ukrajnától, sőt olyan sajtóanyagok is napvilágot láttak, miszerint Magyarország és Oroszország közös erővel azon ügyködik, hogy bekerítse Romániát. (adevarul.ro)

Ezek egyszerre próbálnak rájátszani a románok magyar- és oroszfóbiájára, arra ugyanakkor nem adnak magyarázatot, hogy egy Romániához hasonlóan EU- és NATO-tagállam hogyan léphetne szövetségre a térség – így Magyarország – számára is egyre komolyabb fenyegetést jelentő Oroszországgal.

A szeparatizmust bátorító magyar-orosz románellenes szövetséget vizionáló megszólalók kórusába az államfő is beszállt. A hétvégén az a Traian Băsescu, aki az elmúlt egy évben a harcos magyarellenes retorikát tette meg kommunikációja egyik fő elemévé, arról beszélt:  a területi autonómia akkor is elfogadhatatlan, a Székelyföldön pedig néhány politikus erőlteti a „szeparatizmust”, ám az embereknek ehhez semmi kedve.

Tény tehát: egyre több fórumon vizionálnak orosz-magyar összeesküvést a térség határainak megváltoztatására – holott épp Băsescu az, aki Moldova Románia általi bekebelezését szorgalmazza.

Úgy tűnik, Bukarest megpróbálja belföldön és nemzetközi szinten is kriminalizálni az autonómia fogalmát, egyes hangadók azon ügyködnek, hogy az állam határait és szuverenitását elismerő önrendelkezést összemossák a szeparatizmussal. Mintha ezáltal szeretnék elejét venni, hogy Ukrajnában valóban demokratikus, a kisebbségek számára széles körű önrendelkezést, akár területi autonómiát is biztosító kisebbségvédelmi gyakorlat honosodjék meg. Ha ugyanis ez történne, az újabb, ráadásul az ország közvetlen közelében található precedenst teremtene arra, hogy a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésének egyik legjobb eszköze az autonómia.