Okostelefonnal a falopások ellen

Okostelefon-applikációval készül leszerelni a fatolvajokat az erdészeti minisztérium. Erről Doina Pană miniszter számolt be, bejelentve egyúttal, hogy hamarosan tesztelik is a rendszer hatékonyságát. Az elképzelés szerint a rönkszállítók okostelefonokat kapnak, amikre ingyen feltöltik az applikációt. Mielőtt a szállítmány elindul, a sofőr bejelentkezik a rendszerbe, amely arra az egyszeri rakományra érvényes kódot generál, azt fel kell tüntetni a szállítólevélen. A minisztérium elképzelése szerint a fa minden mozgatására egyszeri kódot kell kérni, akkor is, ha raktárak között szállítják.

Kísérleti székelyek

Hamarosan döntenek a tesztidőszak beindításáról, a próbaidőszakban a Hargita és a Kovászna megyei fában érdekeltek alkalmazhatják a SUMAL-nak nevezett programot. A két székely megye mellett egy harmadikban is kísérleteznek majd, de arról még nem született döntés, hogy hol. A három hónapos tesztelést követően ugyanakkor másik három megyében is bevezetik a „falopásgátlót”, majd addig léptetnek be újabb megyéket, míg az egész országot lefedik.

Doina Pană azzal érvelt a rendszer hatékonysága mellett, hogy a fát tulajdonképpen törvényesen kiállított dokumentumokkal lopják, csakhogy egyetlen engedéllyel több fuvart bonyolítanak le.

A székelyföldi szakemberek és vállalkozók a Krónika megkeresésére úgy vélekedtek, követési rendszerre mindenképpen szükség van, a lopást le kell állítani, ám azt kötve hiszik, hogy éppen egy okostelefon-applikáció vethet véget a falopásoknak.

 „Az ágazatban dolgozók, a fakitermelők, a rönkszállítók nem értenek sem az okostelefonhoz, sem a számítógéphez. Alapvető ismereteik sincsenek, így nehéz lesz az informatikai rendszert beindítani” – fogalmazta meg például Pál Zsuzsa, az udvarhelyi RÉGIÓFA klaszter alelnöke.

Van baj elég

„A falopásnak rengeteg módszere van, ezzel a nyomkövető rendszerrel esetleg egyet tudnak visszaszorítani” – mutatott rá eközben a rendszer másik hiányosságára Pál Gábor csíkszépvízi vállalkozó, az alakuló csíki faipari klaszter egyik kezdeményezője.

„Az erdészet fakereskedelemmel foglalkozik, az erdész csak akkor bélyegez ki a magánszemélyeknek fát, ha neki adják azt el. Nem az a falopás, ha János bácsi a saját legelőjéről kivág három fát, hogy kifizesse a gyermekének a buszbérletet, ezek nem tételek, csak ezekre fogják. A nagy mennyiségek ott tűnnek el, hogy a Kínába szállított konténerek mindegyikében legalább 6-7 köbméter van papír nélkül, vagy a Schweighofer udvarára minden éjjel 500 rönkszállító áll be. Ez húszezer köbmétert jelent, nappal alig háromezret szállítanak. Szintén az osztrák óriáscégnél minden rönköt 3 méteresnek számolnak, holott általában 3,1 méteresek. Ezek a tíz centik milliókkal megszorozva több tízezer köbméter dokumentum nélküli fát jelentenek” – sorolta az általa tapasztaltakat Pál Gábor.

További vélemények az alábbi linken.