// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Rédai Attila Rédai Attila

„Kulturális” különbségek

// HIRDETÉS

Ha a hazugság, képmutatás képessége genetikailag rögzített, akkor ennek az országnak a polgárainak bőven kijutott belőle.

(Külön)Vélemény

Szerző: Rédai Attila
2014. május 11., 08:57

„

Nézzük csak ezt a nyilvánvaló ellentmondást: a legnagyobb patrióták, hazájukat a legjobban féltők, szeretők a románok. Legalábbis itt köztük élve, megnyilvánulásaikat figyelve ez lehetett az embernek a benyomása. Aztán az első alkalommal, ahogy a határok kinyíltak, milliónyi román kötött útilaput s hagyta itt a szeretett hazát. Olyannyira, hogy ma is a legnagyobb bevándorlói közösséget képviselik Olaszországban, Spanyolországban. Bár politikailag nem korrekt arról statisztikát készíteni, hogy kik viszik a prímet a bűnözésben ezekben a befogadó országokban, szerintem Nyugat-Európában minden nagyváros rendőrkapitányságán jól ismerik a romániai helyzetet. Jobban talán, mint mi itt, Romániában.

Mint ahogy azt sem korrekt kijelenteni politikailag, hogy genetikailag van-e hajlandóság etnikai szinten a rendszabályok elkerülésére, az erkölcsi küszöb leeresztésére. Mind látjuk azonban a különbséget, néha ugyanazon személyen: a „nyugati” határ túloldalán törvénytisztelő állampolgár, aki a légynek sem vét, idehaza meg szemetelő-köpködő idióta bunkó. A törvény nagy úr, tartja a mondás, s ebben a helyzetben ennek negatív a hozadéka: napjaink Romániájának eltorzult erkölcse, az idiotizmust szorgalmazó normarendszere a legrendesebbeket, legtisztességesebbeket is képes a sárba lehúzni.

De ez persze, legalábbis a politikai korrektség és a tudományosság jegyében megfogalmazható mai álláspontok szerint nem etnikai, nemzeti jellegzetesség, legfeljebb kulturális sajátosság. Ami, ha belegondolsz, még nagyobb bűn, hisz nehezen tudsz változtatni a genetikai örökségen, annál inkább a kultúrán, a normarendszeren. Romániában az adott helyzet egyik következménye egyéni szinten, hogy az ország jelentős része elhúzott, a maradottaknál egy friss kutatás kimutatta, hogy egyik legpesszimistábbak az unióban, s ez a pesszimizmus egyre növekszik. Persze nincs igazából szükség kutatásra, hogy eldönthessük, jól érzik-e magukat a bőrükben a románok Romániában: a több milliós, újdonsült román diaszpóra megléte a legfőbb bizonyíték arra, hogy nem."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS