// 2026. október 31., szombat // Farkas

Abcúg, mérgező aranykitermelés: tüntetés volt Verespatakon

// HIRDETÉS

Néhány százan tüntettek vasárnap Tőkés László és az EMNT, illetve az EMNP szervezésében Verespatakon a tervezett ciános aranykitermelés ellen. A tüntetők szerint a bányanyitás merénylet az erdélyiek ellen.

Színvallásra szólította fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a román pártokat a Verespatakra tervezet ciántechnológiás aranybánya ügyében.

A két alakulat szimpatizánsai Verespatakon tartottak tiltakozó megmozdulást a ciántechnológiás bányászat ellen. Közös nyilatkozatukban kijelentették, „a bányanyitás merénylet Erdély és az erdélyiek ellen". Úgy értékelték, a verespataki bányaberuházás „Románia eddigi történetének a legnagyobb léptékű korrupciós ügye".
Felkérték ugyanakkor a választások után megalakuló Európai Bizottság elnökét és környezetvédelmi biztosát, hogy tartsák tiszteletben az Európai Parlament (EP) éppen négy évvel ezelőtt hozott határozatát, amelyben Áder János és Tőkés László kezdeményezésére a testület a cianidos bányászat betiltását határozta el.
A település unitárius templomában tartott tiltakozó megmozduláson Tőkés László EMNT-elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság nem alkotott jogszabályt az cianidok használatát tiltó EP-határozat alapján. Hozzátette, a bizottságnak az akácok és a disznóvágás helyett a környezetvédelemmel és a kisebbségi ügyekkel kellene foglalkoznia. "A fontos dolgokba nem avatkozik be, a jelentékteleneket pedig túlszabályozza" - bírálta a bizottságot az európai parlamenti képviselő.
Tőkés László azt is megemlítette: „meglett az eredménye annak", hogy a román külügyi tárca a belügyekbe való beavatkozás gyanúját vetette fel a rendezvénnyel kapcsolatban. Azt az értesülését is elmondta, hogy Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszter beszélte le Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkárt a rendezvényen való részvételről.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában egy kisebbfajta csodának nevezte, hogy a közösségi összefogás mindeddig megakadályozta a verespataki bányanyitást. A pártelnök szerint a csoda azt igazolja, hogy létezik közösségi erő, létezik közösségi szolidaritás. „A közösség ebben az ügyben fedezte fel a maga erejét" - állapította meg a pártelnök. Ezt azért tartotta fontosnak mert az erdélyi magyarság autonómiaharcának a sikere is a közösség erejében rejlik.
„Ha elbukik Verespatak, sokan a reményüket vesztik" - jelentette ki az elnök.
A verespataki tiltakozó megmozdulásra Erdély egész területéről mintegy 200 EMNT és EMNP szimpatizáns érkezett. A csendőrség nagy erőkkel vonult a településre attól tartva, hogy a bányaprojekt támogatói ellendemonstrációt szerveznek. Ellenakcióra és rendbontásra azonban nem került sor. A Főtér helyszíni információi szerint több autóbusznyi aranybánya-ellenes tiltakozó érkezett Erdély és a Partium minden pontjáról, Nagyváradtól és Szalontától a Székelyföldig, a megmozdulás pedig a körülményekhez képest jó hangulatban zajlott.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS