A kolozsvári színház és Bocsárdi is díjat kapott az UNITER-gálán

Szépen termett babér az erdélyi magyar társulatoknak: a várakozásoknak megfelelően a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház képviselői sem tértek díj nélkül haza a Román Színházi Szövetség (UNITER) által idén első ízben Marosvásárhelyen megtartott gáláról.

Jól indult az est az erdélyi társulatoknak, hiszen elsők között szólították a Kultúrpalota színpadára Bartha Józsefet, aki a Tamási Áron Színházban színre vitt Hamlet díszletéért érdemelte ki az Alice Georgescu és Ion Parhon színi kritikus, Sanda Manu rendező, Puiu Antemir díszlettervező, valamint Virginia Mirea színésznő alkotta zsűri által odaítélt UNITER-díjat.

Bár női főszereplőn kívül valamennyi színészi kategóriában is volt magyar jelölt – a szentgyörgyi Hamletet alakító Mátray Lászlót a legjobb színésznek járó elismerésre jelölték, Kolozsvárról pedig Bogdán Zsolt és Albert Csilla került a díjra esélyes első három közé a legjobb férfi és női mellékszereplő kategóriában a Viktor, avagy a gyermekuralom című előadásban nyújtott alakításáért –, végül egyiküknek sem sikerült belopnia magát a zsűri szívébe.

De első perctől tudtuk, hogy nincs minden veszve, hiszen bárhogy is alakul, a két legfőbb díj mindenképp magyar kézbe kerül. Így is történt.

Előbb Bocsárdi Lászlót szólították a színpadra, hogy átvegye a legjobb rendezőnek járó „román Oscar-díjat”, amit a Hamlet megrendezésért érdemelt ki, majd Tompa Gábor igazgató vehette át a legjobb előadásnak járó elismerést Kelemen Hunor kulturális minisztertől a Silviu Purcărete által a Szamos-parti deszkákra állított Viktor, avagy a gyermekuralom előadásért.

Az ilyesmire fogékony olvasók kedvéért kis színesként megemlítjük, hogy a színpadra szólítást követően mind Bocsárdi, mind Tompa magyarul is jó estét kívánt a résztvevőknek és a tévénézőknek, majd utóbbi a győztes darabban játszó művészek nevét is fölsorolta, hiszen az ő hozzájárulásuk nélkül meglehetősen nehezen jött volna létre a díjnyertes produkció.

Ugyancsak említést érdemel az est műsorvezetője, a legendás színész, Ion Caramitru, aki UNITER-elnöki minőségében nem engedte ki a kezéből az események irányítását, és igen gyakran „elvitte” a show-t. Ez konkrétan azt jelenti, hogy néha olyannyira elkapta a hév, hogy úgy tűnt: úgy érzi, ez az egész tulajdonképpen róla szól, hosszú, viccesnek szánt, de inkább kenetteljes monológokkal vezette föl a soron következő jelölteket.

A legjobb darabnak járó díj átadása előtt olyan manírosan kezdett el szavalni, hogy hanglejtése néhány pillanatra megidézte a nyolcvanas évek meghitt világát, a kondukátort vagy a dicső román nemzetet dicsőítő költeményekkel. Végül aztán színpadra szólította Kelemen Hunort, akit amolyan homo universalisként vezetett föl, hiszen azzal kezdte, hogy díjazott író, aki állatorvosi és filozófiai tanulmányokat is folytatott, jelenleg pedig álláshalmozó, hiszen egyszerre RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és művelődési miniszter. Itt viszonylag hosszasan ekézett minden olyan művelődési tárcavezetőt, aki az ő, 1996-tól 2000-ig tartó mandátuma, valamint Kelemen művelődési minisztériumi karrierjének kezdete között regnált. Mielőtt még átadta a díjat Tompa Gábornak, Kelemen viszonozta Caramitru bókjait, mondván: személyében jelentős előd töltötte be a miniszteri tisztséget. Ezt senki sem cáfolta, így jöhetett Tompa, a finálé, majd az ünneplés.