Lájkolják Kovászna megye belépését az SZNT Brüsszel elleni perébe

Pozitív visszajelzésként értékelik a felperesek Kovászna megye belépési szándékát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) luxemburgi bíróságon folyó perébe. Sobor Dávid, a kezdeményezők képviseletében eljáró budapesti ügyvéd az MTI-nek elmondta, örömmel fogadták Kovászna megye tanácsának a beavatkozásról hozott határozatát, mert ez annak a jele, hogy a kezdeményezés szükségességét maguk az érintett területi önkormányzatok is látják.
Az SZNT képviselői, Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi titkár azért indítottak pert az Európai Bizottság (EB) ellen tavaly augusztusban, mert a testület elutasította a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Kovászna megye tanácsa csütörtökön határozott arról, hogy a kezdeményezők oldalán belép a luxemburgi perbe. Korábban Szlovákia, Görögország és Románia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte beavatkozását.
Sobor Dávid kifejtette: az ügyben nemcsak Magyarországnak a felperesek oldalán, de a három másik országnak a Bizottság oldalán való beavatkozását is pozitív fejleményként értékelték, ugyanis mindez az SZNT érvelését támasztja alá, miszerint összeurópai kérdésről van szó, melynek megvitatása az unió politikai fórumaira tartozik. Téves tehát a bizottság érvelése, miszerint az Unió kompetenciájának hiánya miatt nem bocsátható aláírásgyűjtésre a polgári kezdeményezés - tette hozzá.
Az EB 2013. július 25-én tájékoztatta a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az EB a nemzeti régiók kérdésében.
Az ügyvéd emlékeztetett, hogy a perben hivatkozott nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok Székelyföldön kívül számos más európai régiót is jellemeznek, ezért a felperesek elképzelhetőnek tartják, hogy a per írásbeli szakaszának lezárulta előtt további érdekeltek is jelezni fogják beavatkozási szándékukat.