Az igazságszolgáltatás függetlensége

Ahogy közeledik a májusi európai parlamenti és a novemberi államfőválasztás időpontja, úgy válik ismét csak egyre elszántabbá a csatározás a kormányoldal és az államfő között.

A harc most újra az igazságszolgáltatás terén fokozódik, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis rövid idő alatt két befolyásos szociáldemokrata párti (PSD) helyi vezetőre is lecsapott. Befolyással üzérkedés, illetve hivatali visszaélés miatt eljárás indul Adrian Duicu, a Mehedinţi megyei közgyűlés elnöke ellen, míg a PSD másik emblematikus politikusa, Radu Mazăre egy szociális lakónegyed felépítésével kapcsolatos önkormányzati közbeszerzési eljárás miatt került a DNA célkeresztjébe.

Duicu kapcsán az ügyészségi iratokból az derül ki, hogy a miniszterelnöki hivatalban tárgyalt a Victor Ponta által odahívott országos rendőr-főkapitánnyal annak érdekében, hogy az léptesse elő a Mehedinţi megyei rendőrfőkapitányt, aki ezért cserében ügyész felesége révén elintézte volna, hogy leálljon egy, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által Duicu ellen indított összeférhetetlenségi vizsgálat.

Az érintettek koncepciós eljárásról beszélnek, Victor Ponta miniszterelnök pedig mindkét ügy kapcsán ismét csak arról beszélt, hogy a DNA államfői megrendelésre cselekszik.

A jelenlegi kormányoldal politikusai rendszerint ehhez az érvhez folyamodnak akkor, amikor a DNA eljárást indít ellenük. Nem kivétel ez alól az RMDSZ sem. Retorikájuk lényege, hogy a DNA valójában egy Traian Băsescunak alárendelt intézmény, amely nem független ügyészségként, szakmai alapon működik, hanem az államfő utasítására a politikai ellenfeleiről gyűjt terhelő adatokat, illetve indít ellenük koholt vádak alapján eljárást.

Ami valóban elgondolkodtató: a DNA gyakran áll elő olyan, politikusokat érintő ügyekkel, amelyek úgy hatnak, mintha szándékosan időzítették volna őket. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy valós bűncselekményekről szólnak, az viszont valóban elfogadhatatlan, hogy amennyiben a korrupcióellenes ügyészségnek tudomására jut egy ügy, és a nyomozati szakasz végére ért, „pihentesse” a dossziékat, és csak a megfelelőnek vélt időpontban álljon elő velük.

Mindez súlyos következményekkel járhat, hiszen amennyiben a miniszterelnök minden ilyen dosszié nyilvánosságra kerülésekor elmondja, hogy az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik – kivéve akkor, mikor nem a kormányoldalhoz tartozó politikusról van szó - , akkor előbb-utóbb az egésznek az lehet az eredménye, hogy végképp megszűnik az országban az igazságszolgáltatásba vetett bizalom.

Eközben viszont az Európai Bizottság, amely a 2007-es európai uniós csatlakozást követően monitoring-eljárás keretében nyomon követi a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform romániai helyzetét, éves igazságügyi jelentéseiben rendre a DNA tevékenységét emeli ki pozitív eredményként.

Ebben a helyzetben érdemes lenne megfontolni, hogy a DNA-t és a korrupcióellenes küzdelmet övező romániai viták rendezése érdekében a lehető legfüggetlenebb, európai uniós igazságügyi szakértők bevonásával hajtsanak végre komoly és mélyre ható vizsgálatot a DNA-nál és az ANI-nál is. Egy ilyen átvilágítás nyomán talán le lehetne zárni az ügyészek tevékenységével kapcsolatos vitákat. Ellenkező esetben végképp szertefoszolhat az igazságszolgáltatás függetlenségébe, illetve a független igazságszolgáltatásba vetett bizalom.