Szkeccsfilm készül a kincses városról. Te is megírhatod!
Az Én/Kolozsvár csapata novellaíró pályázatot hirdet 30 év alatti írók számára. Olyan történeteket várunk, melyek Kolozsvárról, a kolozsvári érzésről szólnak, főszereplőin keresztül Kolozsvárból kapunk egy darabkát. A történetek lehetnek valósak vagy fiktívek, melyek a valós kolozsvári térben játszódnak.
Az Én/Kolozsvár egy közösségi filmkészítő projekt 2014-2015 között. A projekt célja, hogy 2015-re elkészüljön egy Kolozsvárról szóló szkeccsfilm, mely Kolozsváron élő, tanuló fiatalok munkájának eredménye.
Egy negyvenöt perces filmről van szó, amely hét rövidfilmből áll majd össze, és a filmek mindegyike itteni fiatalok által írt történetekre alapoz. Ezek a történetek kolozsvári fiatal forgatókönyvírók és rendezők, itteni ifjú színészek és gyártásvezetők, látványtervezők közös munkája által öltenek majd testet: az eredmény egy olyan kolozsvári fiatalokról szóló film lesz, melyet maguk a kolozsvári fiatalok készítenek.
Miénk ez a város, készítsünk róla filmet mi, aminek írd meg te a történetét! Szakmai zsűri segítségével választunk ki hét történetet, amelyek a 2015-ben elkészülő film alapjául szolgálnak majd.
A nyertes történetek díja egyrészt az, hogy 2015-ben a filmvásznon jelennek meg, illetve a Helikon irodalmi folyóirat hasábjain is olvashatóak lesznek.
A pályaműveket az enperkolozsvar@gmail.com e-mail-címre várjuk.
Határidő: 2014. április 23.
A nyerteseket e-mailben értesítjük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.