// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Szatmárban is hódít a geoláda-keresés

// HIRDETÉS

Aki szereti a természetet járni, és ezt egy kis kalanddal, illetve „kincskereséssel” megfűszerezni, már Szatmárban is megteheti. A partiumi megyében is elkezdte ugyanis térhódítását a geodoboz-elrejtés.

Az egész világon elterjedt játék eljutott Szatmár megyébe is. A játék lényege, hogy az egyesek által elrejtett, majd mások által megtalált kincsek révén igazi élményben legyen részük a kirándulóknak. 2000 májusában az Egyesült Államokban egy új játék indult útjára, és azóta az egész világon elterjedt. Az egyik játékos elrejt egy vízhatlanul záródó műanyag dobozt, egy általa kiválasztott, érdekes, felfedezésre érdemes helyszínen. Leméri a rejtek pontos koordinátáit egy erre alkalmas GPS-vevővel felszerelt készülékkel (gps, okostelefon, tablet). Ezeket a koordinátákat a helyszín bemutatását szolgáló leírással, a geodoboz megtalálását segítő útmutatással, és néhány fotóval együtt, hozzáférhetővé teszi az interneten. A többi résztvevőnek ezen adatok ismeretében meg kell találnia az elrejtett „kincsesdobozt”. Ha van, gps készülékkel, de akár anélkül is.

A dobozokban, amelyeket geodobozoknak, geoládának nevezünk, egy kis jegyzetfüzet, valamilyen iróeszköz, többnyelvű nyomtatott szabályzat, és néhány kis ajándéktárgy található. A megtaláló választhat magának az ajándékok közül, de ugyanakkor cserébe valamilyen egyéb ajándéktárgyat kell a dobozba helyeznie, hogy a következő megtaláló számára is maradjon “kincs” a dobozban. A talált kincs csak egy jelképes értékű tárgy, az igazi jutalom elsősorban a hely felfedezése, a kereséssel együtt járó kaland izgalma, és a doboz megtalálásának az öröme. A füzetbe történő bejegyzés után a megtaláló visszahelyezi a dobozkát a helyére. Otthon az interneten is bejelenti a sikeres megtalálást, megosztja az élményeit bejegyzés és fotók segítségével.

A legtöbb erdélyi geodoboz gyönyörű szép helyen van elrejtve. Szatmár megyében idáig a nagykárolyi régi víztoronynál, a Lyukashalom tetején a Szentháromság kápolnánál, a Sváb múzeumnál Mezőpetriben, illetve a tasnádi református templomnál sikerült rejteni hagyományos geoládát. A helybeliek és érdeklődők további geoládákat telepíthetnek az általuk kiválasztott helyen, melyet bemutatnak a leendő kincskeresőknek.

További információkért kattintson a www.rejtekhely.ro címre!

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS