// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Érdeksovinizmus

// HIRDETÉS

Ha már nem lehet hasznot húzni a magyarokkal kötött szövetségből, akkor kifizetődőbb lehet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez Traian băsescu államfő, valamint a hozzá közel álló PMP jelenlegi doktrínája.

Egyre egyértelműbb, hogy Traian Băsescu és a hozzá kapcsolódó politikai erők retorikájában kiemelt szerepet kap a magyarellenes hangulatkeltés és uszítás az európai parlamenti, illetve az államfőválasztás előtt. Miután az államfő több ízben is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a frissen kormányra lépett RMDSZ követelései között a nemzeti jelképek és az állami intézményekben történő anyanyelvhasználat is szerepel, a román nemzetállam és az állam jelképei iránti tiszteletlenséggel vádolva meg a magyarokat, immár a Băsescuhoz közel álló értelmiségiek és politikusok által frissen létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is csatlakozott az elnökhöz.

Az államfő által korábban irányított Demokrata-Liberális pártból (PDL) frissen a PMP-be igazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea jelezte egy megszólalásában, hogy amennyiben a kormány olyan törvényt fogad el, amely lehetővé teszi a székely vagy a magyar zászló közintézményekre való kitűzését, pártja alkotmánybírósághoz fordul.

„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel. A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.

Mindez azt jelzi, hogy az új párt konkrét politikai és gazdasági program híján mentorához hasonlóan a könnyebb ellenállás irányába mozdul, és egyszerű, a román polgárok egy részében lappangó zsigeri indulatokra és félelmekre apellálva, azokat tovább gerjesztve próbál szavazatokat szerezni. A magyarveszélyre való hivatkozás, a magyarellenes hangulat szítása régi, bevett recept Romániában, különösen válságos időszakokban. Amíg a politikai nyilatkozatok arról szólnak, hogy minden egyes olyan jogbővítés, amitől a magyarok jobban érzik magukat Romániában, mert segíti az anyanyelvhasználatot, illetve lehetővé teszi szimbólumaik szabad használatát, a román nemzetállam egysége elleni támadás, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyarok visszaveszik Erdélyt. Mivel az ilyen retorika iránti fogékonyságot az iskolai történelemoktatás is megalapozza a  polgárok körében, az ezzel próbálkozó pártok jó eséllyel növelhetik szavazótáborukat. Főleg olyan helyzetben, hogy a nyíltan szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) csillaga leáldozott, népszerűsége a pártvezetést övező botrányok nyomán elolvadt, és parlamenten kívül tengődik. Nem biztos persze, hogy a PMP hosszú távon be kívánja tölteni a PRM által hagyott űrt, viszont most mindenképpen szüksége van arra, hogy átlépje a bejutási küszöböt a május 25-i európai parlamenti választáson, és ezáltal megvesse a lábát a politikai életben. Ennek érdekében folyamodnak magyarellenes hangulatkeltéshez olyan politikusok, mint Băsescu és Udrea, akik annak idején – többek között székelyföldi látogatásaik révén – épp a magyar választókkal próbálták szorosabbra fűzni a viszonyt, abban reménykedve, hogy a nekik nyújtott támogatások révén az RMDSZ-éből saját szavazótáboruk irányába téríthetik őket. Jelenleg úgy tűnik, konjunkturális magyarellenességről van szó, a magyar politikusokat kormányba emelő PSD befeketítését szolgálja, mint ahogy az eddig kormányzó PSD is konjunkturálisan lett „magyarbarát” annak nyomán, hogy a parlamenti többség és a kormányfői poszt megőrzése érdekében koalíciókötésre kényszerült az RMDSZ-szel.

Ismét beigazolódott, hogy a fősodratú romániai politikai pártok között nemigen akad olyan, amely ne próbálna a magyarellenesség szításából politikai tőkét kovácsolni, ha úgy látja, hogy pillanatnyi politikai érdekei ezt kívánják. Mint ahogy az is, hogy a sovinizmus nem ideológiafüggő: a Ceaușescu-rendszer „fasiszta kommunizmusában” ugyanúgy jelen volt, mint a mai politikai pártok mindegyikében. És csupán a pillanatnyi politikai érdekek függvénye, hogy mikor taszítják háttérbe, és mikor válik retorikájuk meghatározó elemévé.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS