Kikiáltotta a krími parlament a félsziget függetlenségét

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta - közölte a törvényhozás sajtószolgálata.

Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament a(z immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Mint arról beszámoltunk, a vasárnap megtartott függetlenségi népszavazáson a résztvevők 96,6 százaléka támogatta, hogy az autonóm köztársaság elszakadjon Ukrajnától, és Oroszországhoz csatlakozzon.

Băsescu: nem lesz háború

Az ügyben megszólalt a délelőtt folyamán Traian Băsescu román államfő is, aki még vasárnap este közleményben tudatta, hogy Bukarest nem ismeri el a népszavazás eredményét, mivel törvénytelennek tartja a referendum megszervezését.

Băsescu igyekezett megnyugtatni a romániai polgárokat, mondván: Romániát nem fenyegeti annak a veszélye, hogy háborúba keveredjen, nem kell katonai agressziótól tartani. Megjegyezte: katonai szempontból tulajdonképpen semmi sem változik a Krímben, mivel már eddig is ott volt az orosz fekete-tengeri flotta, illetve egy mintegy 25 ezer fős haderő.

Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a krími forgatókönyv Moldovában is megismétlődik. „Mindannyian tudjuk, hogy Moldova a második román állam, és egy ilyen forgatókönyv nem lenne a kedvünkre. De Románia semmi esetben sem avatkozna be katonai erővel” – szögezte le. Emlékeztetett: a gagauz autonóm tartományban február 5-én megrendezett népszavazás is a krími esethez hasonlatos. Azon a résztvevők elsöprő többsége a terület önrendelkezése mellett foglalt állást arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával, egyben az EU helyett az Oroszországhoz való közeledés mellett foglaltak állást.

Băsescu kockázatosnak nevezte, hogy a jelenlegi, amúgy Európa-barát chişinăui vezetés nem mer nyíltan szembeszállni Moszkvával, miközben az országban erős oroszbarát ellenzék működik. Úgy vélte, Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az egykori Szovjetunió határainak helyreállítása.

Az államfő kijelentette: mivel nincs meg a politikai támogatottsága, letesz a Románia és Moldova közötti egyesülés politikai támogatásáról.

Mozgósítás Ukrajnában

Eközben Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő rendeletet írt alá a hadiállapot kihirdetéséről és részleges mozgósítás elrendeléséről Ukrajnában. A rendeletet hétfőn, a délelőtti órákban elfogadta a Legfelsőbb Tanács, mely ennek értelmében hatályba lépett.

A mozgósítás tervszerű intézkedések összessége, amelynek célja, hogy az államigazgatási szerveket, önkormányzatokat, egyéb hivatalokat és szervezeteket, a polgári védelmet és a nemzetgazdaságot felkészítsék a különleges, rendkívüli körülmények közötti működésre, illetve a fegyveres erőket és egyéb fegyveres testületeket a háborús időkre előírt szervezeti és létszámbeli követelményeknek megfelelően alakítsák át.

A részleges mozgósítás az ország minden területére kiterjed. A Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság tájékoztatása szerint ez a mozgósítási folyamat megyénkben maximum 200 tartalékos katonát érint. A mozgósított állampolgárokat Munkácsra vezénylik, ahol hadi továbbképzésben vesznek részt.